Auguszta napja van. | 2024.03.29

Balog Zoltán: Jean Asselborn bírálata tanácstalanságot jelez

2016-09-14 09:36:56

 

Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter "jelentéktelen" szavai, Magyarországgal szemben megfogalmazott bírálata csak annyiban érdekes, hogy megmutatja, "mennyire tanácstalanok azok az emberek, akik az európai politikát akarják ma megtestesíteni" - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szerdán a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádiónak.

 

    Balog Zoltán hangsúlyozta: Jean Asselborn bírálata jelzi, hogy durva vádaskodás és bűnbakkeresés zajlik a válaszok keresése helyett egy olyan válság közepette, amely megrázza Európát, és amelynek megoldásához Magyarország igyekszik hozzájárulni.
    Jean Asselbornnak "fogalma sincs" Magyarországról, úgy tűnik, számára ott ér véget Európa, ahol egykor a vasfüggöny volt, ennél azonban sokkal fontosabb, hogy miként lehet megoldani azokat a problémákat, amelyek előtt az Európai Unió áll, "Magyarországgal együtt" - tette hozzá az emberi erőforrások minisztere.
    Arra a felvetésre, hogy a luxemburgi külügyminiszter nem Magyarországot, hanem a magyar kormányt bírálja és úgy véli, a budapesti vezetésnek tiszteletben kellene tartania az uniós alapértékeket, Balog Zoltán aláhúzta, hogy "a jogok és az értékek összetartoznak", és  Magyarország volt az egyetlen uniós tagállam, amely készen állt maradéktalanul betartani a schengeni és a dublini szabályokat, és a genfi menekültügyi egyezmény előírásait. 
    A határok illegális átlépésének megakadályozása nem embertelenség, azonban a kormány tevékenysége nem merül ki az uniós külső határ védelmében és a szabályok következetes érvényesítésében, hiszen az emberi erőforrások minisztériumának illetékesei a karitatív szervezetekkel együttműködve egy "humanitárius katasztrófa" megelőzéséért küzdenek - mondta.
    A budapesti Keleti pályaudvarnál tavaly szeptemberben kialakult helyzetre vonatkozó kérdésre válaszolva Balog Zoltán leszögezte, hogy a magyar kormány mindig betartotta a szabályokat. Mint mondta, személyesen jelen volt, amikor Orbán Viktor kormányfő telefonon egyeztetett Angela Merkel német kancellárral. "A megállapodásnak megfelelően jártunk el" - húzta alá.
    Arra a felvetésre, hogy emberi jogi szervezetek szerint Magyarországon előfordul embertelen fellépés menedékkérőkkel szemben, Balog Zoltán kijelentette, hogy visszautasítja a vádat, és megjegyezte, hogy az ilyen kijelentéseket dokumentumokkal is alá kellene támasztani. 
    Mint mondta, Magyarországról nem toloncolnak ki senkit eljárás nélkül, és a szabályok ugyan "valóban szigorúak", de megfontolandó, nem humánusabb-e rövid időn, akár egy héten belül közölni a kérelmezővel, hogy nem maradhat, mint várakoztatni őt akár évekig, és akkor közölni vele, hogy mennie kell, amikor már megszokta az új környezetet.
    Hangsúlyozta: nem csupán igazságtalan, de nem is felel meg a valóságnak az a beállítás, hogy a "kis" Magyarország "a nagy bűnbak Európában, a rossz fiú, aki mindent tönkretesz". 
    Magyarország az uniós külső határ védelmével "értelmesen és helyesen" jár el, tevékenységével "Németországot is védi" - tette hozzá.
    A menekültkvótáról szólva aláhúzta, hogy a kormány azért fordult bírósághoz, mert megítélése szerint az ügy nem uniós, hanem tagállami hatáskörbe tartozik, mert a nemzeti önrendelkezést érintő kérdésről van szó, amelyben nem az Európai Bizottságnak, hanem a nemzeti parlamentnek kell dönteni.
    Az uniós támogatások és a tagállamok közötti szolidaritás összefüggésére vonatkozó kérdése válaszolva hangsúlyozta, hogy a támogatás szerződésben lefektetett szabályok alapján jár Magyarországnak.
    Jean Asselborn a Die Welt című német lapban kedden közölt interjúban kiemelte, hogy elfogadhatatlan az uniós alapértékek súlyos sérelme, ezért ideiglenesen vagy véglegesen ki kell zárni az EU-ból az olyan tagokat, mint Magyarország, ahol "kerítéseket építenek háborús menekültek ellen", vagy ahol megsértik a sajtószabadságot és az igazságszolgáltatás függetlenségét.
    A többi között hozzátette, hogy Magyarországon a menekültek távoltartását szolgáló kerítés "egyre hosszabb, magasabb és veszélyesebb", a háború elől menekülő emberekkel "szinte rosszabbul bánnak, mint a vadállatokkal", és az ország "nincs messze attól, hogy tűzparancsot adjon ki a menekültek ellen".