EU - A parlamenti pártok szerint komoly gazdasági károkat okozna, ha Magyarország kilépne az unióból
Egy szerdai, budapesti gazdasági konferencián a meghívott parlamenti pártok képviselői közül senki sem érvelt amellett, hogy Magyarországnak ki kellene lépnie az EU-ból. A felszólalók egyetértettek, hogy egy ilyen döntés rendkívül komoly károkat okozna a gazdaságnak.
A Liberális Magyarországért Alapítvány (ALMA) "Van-e jövője a magyar gazdaságnak az Európai Unión kívül?" című szerdai konferenciájának ötpárti vitáján Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára (Fidesz), Mesterházy Attila országgyűlési képviselő (MSZP), Schmuck Erzsébet országgyűlési képviselő (LMP), Z. Kárpát Dániel, alelnök (Jobbik) és Bodnár Zoltán gazdaságpolitikus (Magyar Liberális Párt) vett részt.
Csepreghy Nándor a kormány nevében határozottan állította, hogy a magyar gazdaságnak az EU-n kívül nincsen jövője. Az pedig, hogy az önmaguknak demokratikus tekintő pártok az EU-ból való kilépés jelének tekintik, ha a kormány rendszerkritikát fogalmaz meg az unió működésével szemben, vagy a szűklátókörűség vagy a politikai haszonszerzés motiválja - tette hozzá.
A politikus emellett kiemelte, hogy meglátásuk szerint az EU jövőjét a tagállamok folyamatos egymással folytatott vitájának és érdekegyeztetésének kell kialakítania. Az, hogy ezt a jövőt számon kérik az az Európai Bizottságtól, az nem azt jelent egyet a kilépéssel - nyomatékosított.
Csepreghy Nándor azt is hangsúlyozta, hogy a 2007-2013-as uniós pénzügyi időszakot követően a kormány parlamenti vitanapot kezdeményezett annak érdekében, hogy mérleget készítsenek.
Az államtitkár utóbbi kijelentésével a jobbikos Z. Kárpát Dánielnek válaszolt, aki azt sürgette, hogy vonják meg az uniós tagság mérlegét. Az ellenzéki képviselő szavai szerint ugyanis eddig egyetlen kormány sem készített olyan összegzést, amelyik számba venné a tagság előnyeit és a hátrányait.
Z. Kárpát Dániel azt is leszögezte, hogy amikor Vona Gábor, a Jobbik elnöke felvetette egy, az EU-tagságról szóló referendum lehetőségét, akkor azzal arra akart utalni, hogy hosszú évek teltek el a csatlakozás óta, de alapvetően nem változtak meg azok a viszonyok, amelyek viszonylag negatív pályán tartották az országot az utóbbi negyedszázadban.
Senki nem kívánná rövid távon kivezetni az EU-ból az országot és feldolgozni annak gazdasági kárait - fogalmazott. Ezt azzal egészítette ki magyarázatként, hogy néhány esztendős időszakra gondol, mert húsz-harminc éves távlatokban nehéz egy ilyen ügyről beszélni.
Gazdaságilag Magyarország az európai tér szerves része és az is kell maradjon, de a politikai jogkörök elvonása és a irányítás központosítása viszont tarthatatlan - mondta a képviselő.
A szocialista Mesterházy Attila az elhangzottak ellenére is tényként kezelte, hogy a Jobbik régóta kilépéspárti, miközben azt mondta, jobban izgatja, hogy a Fidesz mit gondol a kilépés kérdéséről. Az, hogy az unió bizonyos kapacitásaiban gyenge, annak az egyik legfőbb oka Orbán Viktor miniszterelnök - tette hozzá.
A képviselő ellentmondott Z. Kárpát Dánielnek abban, hogy nem változtak a viszonyok Magyarországon. Hangsúlyozta, hogy a statisztikák alapján Litvánia után Magyarország az EU-transzferek legnagyobb haszonélvezője.
A tagság az ország érdekeit szolgálja, az MSZP nem támogat semmiféle olyan intézkedést, amelyik az EU-ból való kilépést szolgáló intézkedést - összegzett.
Bodnár Zoltán a címben feltett kérdést azzal válaszolta meg, hogy az EU-n kívül a magyar gazdaságnak nincsen jövője. Hozzátette, hogy a Fidesz környékéről és kormányzati körökből elhangzott nyilatkozatokat viszont aggasztónak tartják. Ezeket a mondatokat komolyan kell vennie, "egy kancelláriaminiszternek a kormányinfón nincs magánvélemény" - jelentette ki.
A liberális gazdaságpolitikus emellett súlyos és otromba dezinformációnak nevezte, amikor Lázár János "arról értekezett hosszasan, hogy (...) Magyarország tulajdonképpen a nettó vesztese" az uniós csatlakozásnak.
Bodnár Zoltán leszögezte, hogy habár az uniónak sok problémája van, de azok jelentős része abból fakad, hogy "még mindig kevesebb Európa van, mint kellene". Az LMP-s Schmuck Erzsébet is arról beszélt, hogy katasztrofális gazdasági helyzetet eredményezne, ha Magyarország egyik pillanatról a másikra kikerülne az EU-ból.
A politikus kijelentette, ahhoz, hogy a közép-kelet-európai gazdaságoknak stabilabb helye legyen az unióban újra kellene gondolni a négy szabadságelvet. A tőke szabad áramlása előidézte az offshore elburjánzását és a korrupció terjedését, az áru szabad mozgása pedig adóelkerülést eredményez - fogalmazott. A munkaerő szabad áramlását elemezve azt mondta, látható, hogy milyen gondokkal küzd a szakembereit elveszítő Magyarország.
