Augusztus 20. - Zelei Miklós: az elismerés a munka folytatására inspirál
Zelei Miklós író, újságíró, a Külhoni Magyarságért Díj egyik idei kitüntetettje szerint "az elismerés mindig programot ad, (...) a munka folytatására inspirál".
A díjhoz kapcsolódó méltatás szerint Zelei Miklós a kárpátaljai magyarságért, - a második világháború végén a szovjet-csehszlovák vasfüggönnyel kettévágott - Kisszelmenc és Nagyszelmenc történetének feltárásáért, a két falu közötti határ megnyitásáért végzett munkájáért vehette át az Orbán Viktor kormányfő által adományozott elismerést Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettestől és Potápi Árpád Jánostól, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárától pénteken Budapesten, a Magyarság Házában.
A díjátadó után a kitüntetett az MTI-nek elmondta, a véletlen hozta úgy, hogy Szelmenc történetével kezdett foglalkozni. Az 1990-es évek elején hallott először a faluról, majd 1994-ben odalátogatott, és a két falut elválasztó sorompónál állva eldöntötte, hogy megírja a történetet. Így született meg A kettézárt falu című dokumentumregény, amelynek hatására jelentős emberi jogi küzdelem bontakozott ki Ukrajnában, Szlovákiában, Magyarországon és a világon sokfelé annak érdekében, hogy Szelmencen a rendszerváltás után is fennálló vasfüggönyt bontsák le és a faluban nyissanak határátkelőt.
Kezdetben rajta kívül senki nem bízott abban, hogy bármilyen hatása lehet majd a munkájának. Ám végül 2005. december 23-án nemzetközi gyalogos-biciklis, reggel 8-tól este 8-ig nyitva tartó átkelő nyílt Szelmencen.
Szelmenc történetének jelentése a többi között az, hogy "a legreménytelenebb küzdelmekben is érdemes felvenni a harcot", mert nincs előre megírva a kudarc - fogalmazott.
Zelei Miklós a két falu sorsát színdarabban is feldolgozta, a Zoltán újratemetve című mű ősbemutatója 2013-ban volt Zsámbékon, Vidnyánszky Attila rendezésében. Ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy augusztus 27-én ismét Zsámbékon adják elő a darabot.
Elmondta azt is, véleménye szerint probléma, hogy a határon túli magyar nemzetrészek nem ismerik egymás 1920 utáni történetét. A megismertetésben sokat tudnának segíteni a színházak, ha saját történeteikkel járnák egymás városait. Így fel lehet támasztani a valódi kulturális kapcsolatokat, ez kulturális népi diplomácia lenne - fűzte hozzá.
A Külhoni Magyarságért Díjban részesült Puss Sándor, az egyetlen felvidéki jezsuita szerzetes, a Nagyszombati Jezsuita Rendház tagja is a felvidéki és a kárpátaljai magyarságért végzett szolgálatáért, a rászorulók önzetlen segítéséért, a fiatalok érdekében végzett áldozatos munkájáért.
Az MTI-nek úgy fogalmazott, bátorításként tekint a díjra, amely azt mutatja, hogy van értelme dolgozni. Hozzátette, az elismerés bátorításként hathat másokra is, hogy merjenek mellé állni, és elhiggyék, hogy fontos, amit tesz.
Puss Sándor a méltatás szerint 1989-ig titokban dolgozott szerzetesként Pozsonyban, majd később az Országos Onkológiai Intézetben segítette a haldoklókat. Egyetemi tanárként Pozsonyban, Budapesten és Nagyszombatban tevékenykedett. A kárpátaljai Ráton gyermekotthont alapított, jelenleg négy családi házban mintegy harminc gyerekről gondoskodnak. Könyveket ír és szerkeszt, a Jóindulat - Dobroprajnost' Polgári Társulás alapítója és vezetője. Rendszeresen adománygyűjtést szervez a rászoruló családok javára.
Elmondása szerint az elődei adják az erőt a munkájához, hiszen a jezsuiták mindig bátrak voltak, sok köztük a vértanú, az áldozat.
Tevékenységei közül kiemelte a Csallóközben, Ekecsen létrehozott könyvtárat, amelyben elhunyt magyar papok és szerzetesek könyveit gyűjti össze.
Beszélt arról is, hogy nemrég helyezték át Kassára, ahol megkeresték a környékbeli papok, hogy létrehozzanak egy egyházi iskolát, mivel 200 kilométeres körzetben nincs ilyen intézmény. Úgy néz ki, ez a terv nemsokára megvalósul - tette hozzá.
