Dokumentumfilm készül - Forradalom 1956-ban Kazincbarcikán
Hatvan évvel ezelőtt, Flőrián Ambrus, dr.Rozgonyi Endre, Győrffi Imre, Illés János, Orosz Tibor, Tüske Péter, Fényi Zoltán, Szép József, Nyikos Endre, Nagy Ernő, Csipke József, Varga István, Székely Király László, Mészáros István, Baranyi Antal, Árvai László forradalmat csinált Kazincbarcikán.
A forradalom kitörése után a rabszolgamunkával felépített Borsodi Vegyi Kombinátban átvették az irányítást, és fegyveres Nemzetőrséget alakítottak. Lefegyverezték a rendőrséget, eltávolították a gyár, a város éléről a kommunista vezetőket és az ÁVH pribékeket.
Kádár János november 4-i hazaárulása megpecsételte a forradalom sorsát. Magyarországot ismét megszállta a szovjet hadsereg. Az idegen fegyveres hatalom árnyékában a törvénytelen kommunista diktatúra gyerekeket, nőket, férfiakat, időseket, fiatalokat gyilkolt, és a holttesteket jeltelen sírokba, szeméthalmok alá rejtette el.
Vádirat a kazincbarcikai forradalmárok ellen (A képre kattintva képtár nyílik)
Magyarországon a kommunista bűnözők a mai napig vígan élik világukat. Az elmúlt 26 év kevés volt arra, hogy a gyilkosságok, sortüzek, a diktatúra felelőseit bíróság elé állítsák, és az áldozatoknak igazságot szolgáltassanak.
| A vádiratot jegyző dr.Borbély Sándor megyei főügyész-helyettes 2007-ben halt meg, és az ügyészség saját halottjának tekintette. A temetéssel kapcsolatos minden költséget kifizettek. |
A felelősségre vonás elmaradása szülte a mai groteszk állapotokat. Az 1956-os tömeggyilkos villájában lakó milliárdos Gyurcsány Ferenc, demokratának nevezi magát Az egykori kommunista cenzor, Lendvai Ildikó, a sajtó- és szólásszabadság apostolának szerepében tetszeleg. A megtorlásokat irányító Biszku Béla végelgyengülésben halt meg kilencvenöt éves korában. Magyarországon nem született a cseh lusztrációs törvényhez hasonló jogszabály, amely kizárta volna a kommunista nómenklatúra tagjainak a hatalomba való visszatérését.
Csehországban a demokráciához vezető út egyik mérföldköve az úgynevezett lusztrációs törvény (451/1991), amely néhány feltételt szab bizonyos funkciók betöltéséhez az állam szerveiben és szervezeteiben. A jogszabály elrendeli, hogy az államvédelem és a katonai kémelhárítás tisztjei, munkatársai, a volt magas kommunista funkcionáriusok, a munkásőrség vezetői stb. nem tölthetnek be magasabb tisztségeket az államigazgatás, a hadsereg, a rendőrség és néhány más testület soraiban. A lusztrációs törvény gyakorlatilag lehetetlenné tette a nómenklatúra vezető rétegének a politikai túlélést.
|
Levél a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróságnak és Megyei Levéltárnak 2016.július 13-án. A mai napig nem reagáltak rá. "A Borsodi Regionális Televízió (BRTV) az 1956-os Forradalom és Szabadságharc kazincbarcikai eseményeit dolgozza fel, amelyből dokumentumfilmet készít. |
Magyarországon a mai napig homályba merülnek az ÁVH gyilkosainak, a rabszolgatáborok üzemeltetőinek, az ügynökhálózatot működtető, „hazafiasságból” vagy haszonszerzésből besúgó III/III-as ügynökök nevei. A kommunista diktatúrákban sokkal több embert gyilkoltak meg, mint a náci haláltáborokban. A náci bűnözőket a mai napig üldözik, a kommunista bűnözők pedig jólétben, háborítatlanul élnek.
Ennek a tizenhat embernek szeretnénk dokumentumfilmmel emlékeket állítani egy olyan városban, ahol még létezik Hámán Kató utca, Ságvári tér, átnevezett Kun Béla lovasszobor.
