Novák Katalin: a világ bármely pontján lehet erős magyar identitású embereket nevelni
Az identitás megőrzése és továbbadása nem földrajzi kérdés, a világ bármely pontján lehet erős magyar identitással rendelkező embereket nevelni - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára pénteken Budapesten, egy egyházi fórumon.
Novák Katalin, a Föld sója Közép-európai Keresztény Találkozó keretében beszélgetett Ryszard Bogusszal, a Lengyel Ágostai Evangélikus Egyház püspökével és Johannes Erlbruchhal, a budapesti Német Evangélikus Gyülekezet lelkészével az Európán belüli elvándorlás családokra gyakorolt hatásáról.
Az államtitkár kijelentette: a kettős identitás ma már általános jelenség, és a gyerekek fejlődésében sem okoz feltétlenül törést. Erős lehet mindkét identitás, az európai identitástudat nem kell, hogy felülírja a nemzetit. Az, hogy a külföldön élők megőrzik-e nemzeti identitásukat, ma már elsősorban elhatározás kérdése, hiszen minden technikai feltétel adott a Magyarországon élőkkel való kommunikáláshoz és az informálódáshoz. Ugyanakkor az identitásőrzésben fontos szerepe van az egyházi közösségeknek, valamint az itthonról küldött üzeneteknek is, amelyek alapján érezhetik, hogy ugyanolyan fontosak az anyaország számára, mint amikor még Magyarországon éltek - tette hozzá Novák Katalin.
Ryszard Bogusz arról beszélt, hogy Lengyelországban komoly, egyrészt politikai, másrészt egyházi probléma a nyugat-európai országokban munkát vállalók otthonhagyott gyermekeinek ellátása. Ismertetése szerint a Lengyelországban élő kilencmillió gyermekből 110-150 ezer euroárva, olyan gyermek, akit külföldön dolgozó szülei helyett nagyszülei vagy más gondviselő nevel fel. Az ő lelki gondozásuk nagy kihívás az egyházak számára.
A lengyel püspök kitért arra is, hogy szociológusok szerint sok gyermek hiszi, hogy ő az oka a család szétszakadásának. Ráadásul - tette hozzá - a külföldön munkát vállalóknak 53 százaléka nő, mivel ők könnyebben találnak - idősgondozói - munkát.
Novák Katalin ehhez hozzátette: Magyarországon szerencsésebb helyzet, mert jellemzően negyven év alatti, többnyire még családalapítás előtt álló fiatalok mennek külföldre, elsősorban Németországba, Ausztriába és az Egyesült Királyságba dolgozni. Az azonban az ő esetükben is kérdés, hogy csak egy-két évig maradnak külföldön vagy le is telepednek.
Az államtitkár szerint hasznos, ha a fiatalok néhány évet külföldön töltenek, és megismerkednek más kultúrákkal, nyelvekkel, az azonban fontos - és ezt célozzák a kormány fiatalokat támogató intézkedései -, hogy ne kényszerből utazzanak, hanem azért, hogy világot lássanak.
Johannes Erlbruchhal arról beszélt, hogy bár kevésbé jelentős, de van nyugatról keletre vándorlás is. Magyarországon is működik néhány ezer német cég, emiatt pedig sok német él Magyarországon. Ők többnyire jól szituáltak, családjaikkal együtt érkeznek, de számukra is probléma a beilleszkedés, a nyelv elsajátítása, ezért velük is foglalkoznia kell az egyháznak.
A német lelkész kitért az anyanyelv fontosságára a vallásgyakorlásban. Elmondása szerint sokszor még azok az idegenben élők is igénylik a német nyelvű istentiszteletet, akik már jobban beszélik lakóhelyük nyelvét, mint az anyanyelvüket, mert "imádkozni csak az anyanyelvükön tudnak" - fogalmazott.
Novák Katalin szólt a helyi közösségek erejéről. Hangsúlyozta, hogy függetlenül attól, hogy otthon vagy külföldön él-e egy család, nagyon fontos megtartó ereje van a lokalitásnak, annak, ha a lakóhelyén van olyan közösség, gyülekezet, templom, ahol a család közösségre talál.
Arra a kérdésre, hogy mit tanácsolna a most útra kelni készülőknek, Novák Katalin azt felelte, fontos, hogy tájékozódjanak, és ne égessenek fel maguk mögött minden hidat, hogy később hazatérhessenek.
