Európa útelágazáshoz ért
Útelágazáshoz ért Európa, el kell dönteni, hogy föderalisztikus, Brüsszel által irányított politikai unió, vagy egy alapvetően keresztény kulturális közösségekre épülő népek Európája lesz e - mutatott rá Kövér László az Országgyűlés elnöke a negyedik Martosi Szabadegyetemet elindító fórumon szerdán.
A fórumra közvetlenül a Martosi Szabadegyetemet jelképesen megnyitó zászlófelvonás előtt került sor. A fórum három résztvevője az elmúlt egy évet értékelte, Kövér László a legjelentősebb európai események tükrében, Potápi Árpád János a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára, nemzetpolitikai megközelítésből, Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) új elnöke pedig a felvidéki magyarságot érintő kérdések tekintetében.
Kövér László értékelésében az Európában az elmúlt egy évben "mindent felülíró" migránsválság összefüggéseiről és következményeiről valamint az Európai Unió (EU) lehetséges jövőképeiről beszélt.
Az Országgyűlés elnöke a magyar kormány unortodox gazdaságpolitikáját ért támadásokról szólva rámutatott: azoknak több oka volt. Részint az elrettentés amiatt, mert ez a politika több ezer milliárd forintos veszteséget jelentett azoknak a nemzetközi cégeknek, amelyek korábban "megkülönböztetett elbánásban" részesültek, részint pedig az, hogy az európai intézményrendszer képviselői több tekintetben is más értékrendet vallanak mint Magyarország.
Hozzátette: a támadássorozat lassan ellanyhult, mivel bebizonyosodott, hogy ez a gazdaságpolitika működik, ám a migránsválság kapcsán újabb lendületet kapott. "Egy összehangolt, hálózatszerű támadásról volt szó" - állapította meg Kövér László.
A házelnök elmondta: a migránsok beáramlását támogató "Wilkommenskultur" céljairól kiderült, hogy annak hátterében nem a munkaerőhiány megoldását célzó igyekezet, hanem Európa kulturális, etnográfiai térképének átalakítása áll, s ez párhuzamban van az Európai Unió központosítását célzó törekvésekkel.
"Ugyanaz az eredője mindkét törekvésnek, a nemzetállamokat és a nemzeteket akarják szétrombolni vele" - jegyezte meg a házelnök, megjegyezve: ezen törekvések célja Európa könnyebb uralhatósága. Hozzátette: Magyarország ezen célok elérésének "az útjába feküdt" és követőkre is talált, amit a visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) jelképes kiállása - a határvédelem tekintetében egymásnak nyújtott rendőri segítség is - jelzett.
Megmutatkozott, hogy az unió régi tagországainak politikai elitje egy politikai uniót akar az EU helyén, s amikor erre rá bebizonyosodott, hogy a kelet-európai országok nem akarnak részt venni ebben az "európai nemzetekkel szembeni gonosztettben", előkerült a viták valós tétje, az, hogy milyen irányt vesz Európa. "Milyen irányba menjen Európa, legyen egy föderalisztikus Brüsszelből irányított centralizált politikai unió (...) vagy pedig egy alapvetően keresztény kulturális közösségre épített népek Európája" - fogalmazott Kövér László, hozzátéve: utóbbi megoldásnak is vannak hívei nem csak az Elbán innen hanem túl is.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára évértékelőjében a migránskérdésről szólva rámutatott: míg Nyugat Európa országaiban ebben eltér a helyi közvélemény és a kormányok véleménye, addig a külhoni magyar közösségeknél a tömb a szórvány és a diaszpóra is ugyanúgy ítéli meg ezt a kérdést, s az ő véleményük egybecseng a magyar kormány álláspontjával.
A magyar kormány nemzetpolitikájának elmúlt időszakáról szólva az államtitkár úgy értékelte: sok még a feladat, de az eredményes gazdaságpolitikának köszönhetően sikerült elérni, hogy a külhoni magyar közösségek tagjai is sikeres, követendő példaként tekinthetnek Magyarországra. Rámutatott: Hangsúlyozta: a magyar kormány kevés politikát támogat olyan erőteljesen, mint a nemzetpolitikát, amit az is mutat, hogy az erre szánt összeg jövőre ismét jelentősen nő, meghaladja majd a 30 milliárd forintot. Jelezte: a nemzetpolitikai államtitkárság külhoni tematikus évei sorában a jövő évi programot valószínűsíthetően a külhoni magyar családok köré építik majd.
Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke a márciusi parlamenti választásokat megelőző időszakot, majd a választások eredményét és a párton belül azután megtartott tisztújítást idézte fel, ezt követően pedig a célkitűzésekről szólt. Utóbbi kapcsán kiemelte: olyan erős MKP-t szeretne, amely nem csupán párt, hanem közösség is. Kifejtette: politikájukban hangsúlyos szerepet szánnak fiatal generációkra és a családpolitikára, valamint az identitás megőrzésnek is.
