Brexit - Londoni elemzők: enyhe negatív növekedési hatás várható Kelet-Európában
Londoni pénzügyi elemzők szerint a korábbi előrejelzéseknél valamivel lassabb növekedés várható jövőre Közép- és Kelet-Európa EU-gazdaságaiban a brit EU-tagságról tartott népszavazás globális gazdasági sokkjának áthúzódó - elsősorban az euróövezet közvetítésével érvényesülő - következményei miatt.
A június 23-án tartott brit referendumon a többség arra voksolt, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az Európai Unióból.
A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics elemzői szerdán ismertetett, felülvizsgált előrejelzésükben közölték: 1,5 százalékról 1 százalékra rontották az euróövezet jövő évi növekedésére szóló becslésüket, a német gazdaságban pedig 1,5 százalék helyett 1,2 százalékos növekedést várnak 2017-ben. A cég a felülvizsgálatot elsősorban a feszesebbé váló pénzügyi kondíciókkal, valamint az üzleti és a fogyasztói bizalom gyengülésével indokolta.
A ház ennek nyomán 0,25-0,50 százalékpont közötti mértékben visszavette a keleti EU-gazdaságok jövő évi növekedésére adott prognózisait is, arra a véleményére hivatkozva, hogy a gyengébb euróövezeti növekedés valószínűleg negatív hatást gyakorol a közép- és kelet-európai exportra. A térség feldolgozószektora ugyanis mélyen integrálódott a nyugat-európai beszállító hálózatokba, és a régió exportja rendszerint együtt mozog az euróövezet üzleti ciklusaival.
A Capital Economics londoni elemzői szerint a cég új euróövezeti növekedési előrejelzéséből ennek alapján az valószínűsíthető, hogy a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok exportja 2017-ben 4-5 százalékkal bővülhet a tavaly mért 7 százalékos exportnövekedés után.
A ház elemzői hangsúlyozták ugyanakkor, hogy mindezek ellenére sem várnak "drámai" lassulást a térségi növekedésben. A keleti EU-régió munkapiaca ugyanis erősödik, ami segítheti a reálbér-növekedést, ellensúlyozva ezáltal a fogyasztási kiadásokat érő bármilyen esetleges negatív hatást. Emellett a térségi költségvetési politika is ösztönző alapállású - fejtegették a Capital Economics londoni elemzői.
A ház mindezt egybevetve Magyarországon az általa eddig várt 2,3 százalék helyett 2 százalékos gazdasági növekedéssel számol jövőre, de 2018-ban 2,3 százalékig visszagyorsuló növekedést valószínűsít.
A cég Lengyelországban és Szlovákiában 3,5 százalék helyett 3 százalékos, Csehországban 3,3 százalék helyett 2,8 százalékos, Romániában 3,5 százalék helyett 3,3 százalékos növekedést vár 2017-ben.
A Capital Economics elemzői szerint a térség több országában várható a monetáris politika reakciója is. A ház Magyarországon további 0,30 százalékpontos, Lengyelországban 0,25 százalékpontos jegybanki kamatcsökkentést vár még az idén.
A brit népszavazás eredményéből eredő gazdasági sokknak más nagy londoni házak szerint is lesz valamelyes hatása a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok teljesítményére.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői közölték: Magyarországon az általuk eddig várt 3 százalék helyett 2,3 százalékos, Csehországban 3 százalék helyett 2,4 százalékos, Lengyelországban 3,5 százalék helyett 3 százalékos, Romániában 3,4 százalék helyett 3,1 százalékos növekedéssel számolnak 2017-ben.
A JP Morgan elemzői szintén elsősorban az euróövezetre gyakorolt hatás várható átszűrődése miatt vizsgálták felül a közép- és kelet-európai térségre szóló prognózisukat.
A cég ugyanakkor nem vár azonnali monetáris reakciót. A JP Morgan elemzőinek feltételezése szerint a régió jegybankjai először világosabb képet akarnak alkotni az euróövezeti növekedés lassulásának mértékéről, és arról, hogy az eurójegybank (EKB) milyen válaszlépéseket tervez.
A JP Morgan szakértői szerint emellett Magyarországon és Csehországban meglehetősen széles a költségvetési politika mozgástere, és így a két ország kormánya úgy is dönthet, hogy inkább költségvetési ösztönzőket alkalmaz a negatív hatások kivédésére.
