Megvonta a bizalmat Jeremy Corbyntól a munkáspárti frakció
Megvonta a bizalmat a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt alsóházi frakciója Jeremy Corbyntól, a párt vezetőjétől, aki azonban nem hajlandó lemondani.
Corbyn ellen a Labour-frakció két tagja a brit EU-tagságról tartott múlt heti népszavazás után bizalmatlansági indítványt nyújtott be, az elmúlt napokban pedig a munkáspárt árnyékkormányénak több tucatnyi tagja lemondott, megpróbálva ezzel is kikényszeríteni a párt vezetőjének és miniszterelnök-jelöltjének távozását.
A Corbyn ellen forduló Labour-képviselők azzal vádolják a párt vezetőjét, hogy nem tudta hatékonyan mozgósítani a Munkáspárt támogatóit a brit EU-tagságról rendezett múlt heti népszavazáson, amelyen a brit választók többsége - köztük a munkáspárti szavazók 40 százaléka - a kilépésre voksolt.
A bizalmatlansági indítványt a képviselők a keddi frakcióülésen hatalmas, 172-40 arányban megszavazták. Az alsóházi Labour-frakció teljes létszáma 229, vagyis a munkáspárti képviselők háromnegyede megvonta bizalmát a párt vezetőjétől.
A szavazás azonban nem kötelezi Corbynt a távozásra, és a Munkáspárt vezetője a szavazás után közzétett nyilatkozatában már közölte is, hogy nem hajlandó lemondani, mivel a párttagság 60 százaléka demokratikusan választotta őt a Labour élére, és nem fogja őket "elárulni".
A 67 éves Corbynt tavaly szeptemberben választották a Munkáspárt élére, valóban földcsuszamlásszerű, 60 százalékos - a párt történetében példátlan - többséggel a szavazásra jogosult párttagok.
Corbyn már a bizalmatlansági indítvány benyújtása után közölte, hogy ha hivatalosan megindul a pártban vezetőváltási folyamat, akkor ismét indul a tisztségért.
A Munkáspárt első számú politikai vetélytársa, a kormányzó Konzervatív Párt élén is vezetőváltási folyamat zajlik, de ezt David Cameron miniszterelnök, a párt vezetője maga indította el, amikor az EU-tagsági népszavazás eredményének ismertté válása után bejelentette távozási szándékát.
Cameron, aki Nagy-Britannia további EU-tagságért kampányolt, pénteki bejelentésében nem vázolta fel távozásának pontos menetrendjét, csak annyit mondott, hogy szeretné, ha a Konzervatív Párt októberben esedékes éves kongresszusán már más lenne Nagy-Britannia miniszterelnöke.
Valószínű azonban, hogy az új brit miniszterelnök ennél hamarabb hivatalba léphet. A Konzervatív Párt alsóházi frakciójának rendkívül befolyásos testülete, az 1922 Bizottság ugyanis először azt indítványozta, hogy Cameron utódjának megválasztási folyamata szeptember 2-áig záruljon le, bár ezt a határidőt kedden egy héttel későbbre, szeptember 9-ére módosították, azzal az indokkal, hogy az augusztusban esedékes nyári politikai szünet után még legyen idő a választási folyamat lezárására.
A testület - amely onnan kapta nevét, hogy az alapító képviselők az 1922-es parlamenti választásokon kerültek be a londoni parlamentbe - informális, de gyakorlatilag kötelező erejű politikai ajánlásokat fogalmaz meg a konzervatív kormány, illetve ha a párt ellenzékben van, akkor az árnyékkormány számára, emellett felügyeli és irányítja a Konzervatív Párt vezetőinek megválasztási folyamatát.
A kedden ismertetett legfrissebb felmérés szerint Theresa May belügyminiszter Cameron legnépszerűbb lehetséges utódjelöltje a Konzervatív Párt és így a brit kormány élén.
A konzervatívok EU-párti irányzatához tartozó Theresa May ezzel megelőzte az eddig megkérdőjelezhetetlen favoritnak tartott Boris Johnsont, London előző polgármesterét, aki az EU-népszavazás kampányában a kilépést pártoló tábor frontembere volt.
Ha valóban Theresa May kerül a Konzervatív Párt és a brit kormány élére, ő lenne Nagy-Britannia második női miniszterelnöke Margaret Thatcher után.
