A kollektív védelem és az elrettentési képességek erősítéséről döntöttek a NATO védelmi miniszterei
A kollektív védelem és az elrettentési képességek erősítéséről döntöttek keddi brüsszeli tanácskozásukon a NATO-országok védelmi miniszterei - közölte Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára az ülést követően.
Sajtótájékoztatóján a főtitkár beszámolt a már korábban bejelentett döntésről, amely szerint a NATO négy, többnemzetiségű zászlóaljat fog állomásoztatni rotációs rendszerben a balti államokban és Lengyelországban, válaszul az ukrajnai orosz beavatkozásra.
Jens Stoltenberg üdvözölte, hogy több tagállam felajánlotta a hozzájárulását a kollektív védelem működését biztosítani hivatott misszióhoz. Mint mondta, a lépés üzenete, hogy a NATO egyként fog reagálni a szövetségesek bármelyikét érő bármilyen támadásra.
Stoltenberg tájékoztatása szerint az újonnan telepítendő NATO-zászlóaljak német, brit, illetve amerikai parancsnokság alatt működnének. Sajtóértesülések szerint a negyedik zászlóalj parancsnokságát pedig Kanada venné át.
A csapatok pontos méretéről, összetételéről még nem született döntés, amerikai közlés szerint az viszont biztos, hogy mindegyik zászlóaljban 800-1000 katona fog szolgálni.
A zászlóaljak állomásoztatását a NATO-országok állam- és kormányfőinek is jóvá kell hagyniuk a szervezet júliusi varsói csúcstalálkozóján.
A miniszterek arról is megállapodtak, hogy a biztonság fokozása céljából az adott országok igényeire szabott intézkedéseket fognak foganatosítani a Fekete-tenger térségében - tudatta Stoltenberg.
"A NATO nem konfrontációt, hanem konstruktív párbeszédet szeretne Oroszországgal, ugyanakkor meg fogja védeni a szövetségeseit bármilyen fenyegetéssel szemben" - mondta a főtitkár.
Stoltenberg felhívta rá a figyelmet, hogy a NATO védelmi és elrettentési képességei nagyban függenek a megfelelő anyagi forrásoktól, és ezért üdvözölte, hogy tavaly valamelyest emelkedett az európai szövetségesek és Kanada védelmi költségvetése. Hozzátette, az előrejelzések szerint az idei évben is növekedés várható.
Ugyancsak kedden megegyezés született a NATO és a balti államok között, amely lehetővé teszi a térségben folytatott légi gyakorlatok kiterjesztését. Alexander Vershbow, a katonai szervezet főtitkár-helyettese kiemelte, az egyezmény világos üzenetet küld, hogy a szövetség eltökélt a NATO-országok területének és lakosságának védelme iránt.
A szövetség védelmi miniszterei februárban állapodtak meg a NATO keleti tagországaiban való katonai jelenlét megerősítéséről.
A NATO és Moszkva kapcsolata azt követően romlott meg jelentősen, hogy Oroszország 2014 márciusában bekebelezte a jogilag Ukrajnához tartozó Krím félszigetet.
