Korallfehéredés pusztít a Chagos-szigetek körüli tengeri rezervátumban
Súlyos károkat okozott a korallfehéredés a Brit Indiai-óceáni Területen fekvő Chagos-szigetek környékén elterülő korallzátonyon - számolt be róla a BBC News szerdán.
Az Egyesült Királyság legnagyobb trópusi korallzátonyán a koralltelepek 85 százalékát károsította vagy pusztította el a globális felmelegedés okozta fehéredés. A tudósok szerint még az 1998-ban tapasztalt pusztulásnál is súlyosabb a helyzet.
A korallfehéredés a beteg korallzátonyok jellegzetes vonása: amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, azok színét adó algák kilökődnek és csak a fehéres színű mészváz marad utánuk. Ha a folyamat hosszan tart, a korallok elpusztulnak, ami súlyos csapást jelent a korallzátonyok körül élő halakra és közvetve az emberekre is.
A Chagos-szigetek környékén hónapok óta mérnek szokatlanul magas tengerhőmérsékletet. Az 1998-as korallpusztulás idején 29,5 Celsius-fokos volt a víz. Tavaly áprilisban a tudósok 30,5 Celsius-fokot mértek a helyszínen, és idén ugyanolyan meleg a víz - mondta el Charles Sheppard professzor, a Chagos Környezetvédelmi Alap elnöke.
A globális korallfehéredést a ciklikusan jelentkező, az elmúlt egy évben szélsőségesen erős El Nino-jelenség váltotta ki, amely sok óceáni térségben felmelegítette a vizet. A közelmúltban láttak napvilágot olyan jelentések, melyek szerint az ausztrál Nagy-korallzátonyt is súlyosan érintette a kifehéredés és a Maldív-szigetek környékét is.
A tudósok azt remélik, hogy az El Nino-hatás elmúltával a Chagos környéki korallzátony ismét feléled, akárcsak az 1998-as eset után.
A Chagos-szigetek környékén 640 ezer négyzetkilométeren elterülő tengeri rezervátumot 2010-ben hozták létre. A zónában a becslések szerint 60-80 ezer négyzetkilométert borít korallzátony.
