Hivatalosan képviselteti magát a cseh kormány a kitelepített szudétanémetek szervezetének közgyűlésén
Hivatalosan, miniszteri szinten képviselteti magát a cseh kormány a második világháború után a Benes-dekrétumok alapján Csehszlovákiából kitelepített szudétanémetek hétvégi éves közgyűlésén Nürnbergben - közölte csütörtökön Hildegard Schuster, a müncheni központú Szudétanémet Bajtársi Szövetség (Sudetendeutsche Landsmannschaft, SdL) szóvivője a cseh hírügynökséggel.
Daniel Herman kulturális miniszter, aki a közgyűlésen a cseh kormányt képviseli, megerősítette a bejelentést. Az SdL szerint Herman részvétele a nürnbergi közgyűlésen további előrelépést jelent a németek és a csehek közötti megbékélés útján.
"Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök bajor partnerével, Horst Seehoferrel, a szudétanémet nemzetiségi csoport patrónusával hivatalosan közölte, hogy a cseh kormány a történelem folyamán először minisztert küld a szudétanémet kongresszusra, mégpedig Daniel Hermant, a kulturális tárca vezetőjét" - mondta Hildegard Schuster a CTK-nak. Hozzátette, hogy Herman vasárnap üdvözlő beszédet mond a kongresszuson.
Bernd Posselt, az SdL elnöke üdvözölte a cseh kormány döntését.
Ugyanakkor köszönetet mondott a cseh kormánynak, hogy igyekszik európai szellemiségű jószomszédsági politikát folytatni.
A cseh kormány már a szudétanémetek tavalyi közgyűlésén is hallatta hangját: Pavel Belobrádek kereszténydemokrata cseh kormányfőhelyettes vidoüzenetet küldött a tanácskozásnak, amelyet a küldöttek nagy tapssal fogadtak.
Szudétanémetnek a két világháború közötti Csehszlovákia nyugati, valamint észak- és délnyugati vidékein élő német nemzeti kisebbség tagjait nevezik. A nagyjából 3 milliós népcsoportot a második világháborút követő hónapokban súlyos atrocitások érték, az etnikai tisztogatásoknak a becslések szerint több ezer halálos áldozata volt. Az úgynevezett vad üldözések időszakát a potsdami nagyhatalmi konferencia által is jóváhagyott szervezett kitelepítés követte. A csehszlovákiai német kisebbséget így alig másfél év alatt csaknem teljesen felszámolták.
A népcsoport elűzésének jogi alapját Eduard Benes elnök hírhedt dekrétumai jelentették. Az elnöki rendeletek alapján a szudétanémeteket és a magyarokat háborús bűnösnek minősítették, elvették csehszlovák állampolgárságukat, megfosztották őket vagyonuktól, és a németeket később ki is telepítették.
A kitelepítés azonban nincs benne a dekrétumokban. A felvidéki magyarság kitelepítését a háborúban győztes nagyhatalmak 1945 nyarán lezajlott potsdami konferenciája nem hagyta jóvá. A magyaroktól ezért belső áttelepítésekkel, szlovák-magyar lakosságcserével és reszlovakizációval próbált megszabadulni az akkori csehszlovák állam.
A Benes-dekrétumok ügye a szudétanémetek jogfosztása óta komoly feszültséget okoz a cseh-német, illetve a cseh-bajor kapcsolatokban. A legfelsőbb politika szintjén ezt az ügyet az 1998-ban aláírt cseh-német megbékélési nyilatkozat rendezte. A feszültség azután kezdett enyhülni, hogy 2014 februárjában Petr Necas akkori cseh kormányfő a bajor tartományi gyűlésben elmondott beszédében sajnálatát fejezte ki a szudétanémetek kitelepítése miatt.
A további komoly előrelépést az jelentette, amikor a Szudétanémet Bajtársi Szövetség tavalyi közgyűlésén törölte alapszabályából azt a tételt, hogy a szervezet működésének egyik célja a szudétanémetektől elkobzott tulajdon visszaszolgáltatására, illetve az elkobzott tulajdon értéknek megfelelő értékű kárpótlásra vonatkozó jog érvényesítése. A szudétanémet politikusok beszédeikben a tavalyi kongresszuson a Benes-dekrétumokat sem emlegették, holott korábban rendszeresen követelték eltörlésüket.
