A francia kormány rendeletben hirdeti ki a vitatott munkajogi reformot
A francia kormány rendeletben tervezi kihirdetni a vitatott munkajogi reformot, miután egyértelművé vált, hogy a nemzetgyűlésben a baloldali többség egy része nem fogja megszavazni a törvénytervezetet - közölték kedden a francia kormány tagjai.
Manuel Valls ennek érdekében kedd délutánra rendkívüli kormányülést hívott össze.
A kormányzó Szocialista Párt bal szárnyának tiltakozása miatt nem garantált a többség annak a tervezetnek az elfogadásához a nemzetgyűlésben, amely ellen két hónapja rendszeresen tüntetnek a szakszervezetek és a diákmozgalmak.
A nemzetgyűlés megkerülésére azért van szükség, mert a kormánypárti képviselők egy része délelőtt a kormányfő értésére adta: a tüntetőkkel értenek egyet és nem fogják megszavazni a munkajogi reformot, amelyet Francois Hollande államfő ötéves mandátuma legfőbb reformjának tekint a 10 százalék feletti munkanélküliség csökkentésére.
Bruno Le Roux, a kormánypárt nemzetgyűlési frakcióvezetője szerint az 577 fős alsóházban még legalább 30-40 szavazat hiányzik ahhoz, hogy a csomagot többséggel elfogadják.
A kormány ezért inkább az alkotmány 49.3-as cikkelye alapján rendeletben hirdeti ki a reformot. A cikkely értelmében a tervezet a parlament által elfogadottnak tekintendő, amennyiben a miniszterek többsége hozzájárul a szavazás megkerüléséhez, és azt követően egy bizalmatlansági indítvány 24 órán belül nem mozdítja el a kormányt. Erre viszont nincs sok esély, annak ellenére sem, hogy a kisebbségben lévő jobboldali ellenzék kész benyújtani a bizalmatlansági indítványt. A baloldal baloldala jóllehet bírálja a kormányzat javaslatát, s nem kívánja azt megszavazni, a kormányt megbuktatni ugyanakkor nem áll szándékában.
A parlamenti szavazás megkerülését egy törvény elfogadására a kormány egy parlamenti ülésszak ideje alatt csak egyszer használhatja. Manuel Valls miniszterelnök negyedik alkalommal folyamodik ehhez az alkotmányos erőmegoldáshoz.
A törvénytervezet egyik legfőbb javaslata a munkaidő rugalmasabbá tétele a vállalatokon belüli belső egyeztetésekkel, valamint az elbocsátások szabályozásának könnyítése. Az utcai tiltakozások nyomására a kormány ugyanakkor lemondott a végkielégítések összegének maximálásáról. A parlament illetékes bizottsága a tüntetések nyomására, valamint a kis- és középvállalatok kérésére számos helyen változtatott a tervezet szövegén. A szakszervezetek azonban jelenleg is a tervezet visszavonását követelik.
Jean-Claude Mailly, a Force Ouviere szakszervezet vezetője a demokrácia megcsúfolásának nevezte a kormány megoldását.
A szakszervezetek egyébként május 12-re szervezik a következő országos tiltakozónapot.
Francois Hollande államfő többször is kijelentette, ha nem sikerül csökkentenie a 10 százalékon stagnáló munkanélküliséget, nem indul a jövő évi elnökválasztáson. A munka törvénykönyvének reformja a kormány álláspontja szerint a fiataloknak szakmai biztonságot, a vállalatoknak pedig rugalmasságot ígér.
