A Nemzeti Filharmonikusok és Kobajasi Kenicsiró a Zeneakadémián
Beethoven VII. szimfóniája és Mozart Requiemje hangzik el a Nemzeti Filharmonikusok előadásában Kobajasi Kenicsiró vezényletével szerdán a budapesti Zeneakadémián.
A zenekar örökös tiszteletbeli elnök-karnagya, a Magyar Kultúra Követe címmel és más rangos állami elismerésekkel kitüntetett japán karmester, Kobajasi Kenicsiró a bécsi klasszika két slágerét vezényli - közölték a Nemzeti Filharmonikusok az MTI-vel.
A Hetedik szimfónia 1811-1812-ben készült, a kézirat tanúsága szerint május 13-án fejezte be Beethoven. A darab érzelemvilágát a világtörténelmi események és a szerző magánéletének derűsebb időszakához kapcsolódó élmények határozzák meg. A szimfónia olyan hangot üt meg, amelynek addig sem Beethovennél, sem más szerzőnél nem akadt példája - hangsúlyozza a közlemény.
Mint írják, Beethoven Schindler nevű titkára szerint a zeneszerző kedvenc olvasmányai közé tartozott Homérosz Odüsszeiája. Theodor Körner költővel 1812-ben egy operalibrettóról is tárgyalt, ennek tárgyát az eposzból merítették volna. Ugyanebben az időben a görög időmértékes verselés megzenésítésének problémája foglalkoztatta. A szimfónia-vázlatok elárulják, hogy a zenei anyagból elsőként a metrikus lüktetésre vonatkozó ideák kristályosodtak ki, a dallamanyag későbbi fejlemény. És valóban, a szimfónia valamennyi tétele görög verslábakon "áll".
A hangversenyen elhangzó másik mű Mozart Requiemje. Az élete utolsó évében járó Mozart éppen a Varázsfuvolán dolgozott, amikor egy magát megnevezni nem akaró idegen jelent meg nála, hogy gyászmisét rendeljen. A zeneszerző ekkor már súlyos beteg volt, így hihető az a hagyományozott kijelentése, hogy érzése szerint saját gyászmiséjét írja. A halálos betegség meg is akadályozta Mozartot abban, hogy a Requiemet befejezze. Mozart halála után legkedvesebb tanítványa, Franz Xaver Süssmayr fejezte be a félbemaradt töredéket. A zenetudomány még ma sem döntötte el, vajon álltak-e Süssmayr rendelkezésére vázlatok, vagy pedig saját ihletéből írta meg a hiányzó Sanctust, Benedictust és az Agnus Dei első szakaszát.
A titokzatos megrendelőről kiderült, hogy egy mindig más tollával ékeskedő, magát zeneszerzőnek kiadó arisztokrata, gróf Walsegg volt. Az első előadás valószínűleg Walsegg kastélyának kápolnájában, feleségének requiemjén zajlott le a gróf szerzőségével. Mozart özvegye, Constanze azonban rövidesen nyilvánosságra hozta a művet mint férje alkotását, és gondoskodott első nyomtatott kiadásáról is.
A művet kiváló énekes szólisták - Fodor Beatrix (szoprán), Wiedemann Bernadett (mezzoszoprán), Kiss Tivadar (tenor), Blazsó Domonkos (basszus) -, valamint a megalakulásának harmincadik évfordulóját ünneplő Nemzeti Énekkar (karigazgató Somos Csaba) közreműködésével hallhatja a közönség.
