OGY - Krónika 8. rész (vita az uniós forrásokról)
A vezérszónoki felszólalásokkal folytatódott a 2007 és 2013 közötti kohéziós források felhasználásáról tartott vitanap a parlamentben hétfőn.
Felemásra értékelt a KDNP
Hargitai János (KDNP) két részre osztotta a 2007-2013-as ciklust. Az MSZP-kormányoknak volt idejük felkészülni, míg az Orbán-kormánynak működtetnie kellett egy a szocialisták által "pályára állított" rendszert - fogalmazott.
Az alapvető cél az volt, hogy a források közül az utolsó eurocentet is megszerezzék és ha a lehívást nézik, akkor ezt az időszakot sikeresnek mondhatják - jelentette ki.
2007-2010 között hetente 5,5 milliárdot fizetett ki a kormány, 2010-2013 között 18,5 milliárdot, ami 2014-2015-ben heti negyvenmilliárd forint fölé emelkedett - hangsúlyozta. Hozzátette, hogy Magyarország a rendelkezésre álló keretek 108 százalékát kötötte le, többet, mint a régiós országok.
A szocialista kormányok időszakában a kabinet által meghatározott céloknak, mint a munkanélküliség csökkentése vagy a tartós növekedés, még csak a közelébe sem tudtak érni - közölte. Hiba volt, hogy gazdaságfejlesztésre csak 16 százalékot szántak - kritizált a vezérszónok. Eközben projektmenedzsment címén akár a források harminc százalékát el tudták költeni, felesleges és átláthatatlan pályázati rendszereket működtettek, az önkormányzatokat pedig olyan helyzetbe hozták, hogy majd 1200 milliárd forinttal kellett őket konszolidálni - mondta.
Az Orbán-kormány viszont sikeresen teljesített, ezért lehetett lehívni a forrásokat - jelentette ki.
Úgy összegzett, hogy felemás a szája íze, mert nem érték el azokat a társadalompolitikai célokat, amelyeket ilyen jelentős forrásokkal el kellett volna.
Jobbik: munkahelyteremtésre van szükség
Bana Tibor (Jobbik) az időszak mérlegét megvonva azt mondta, hogy a szocialista, szabad demokrata kormányok a foglalkoztatás bővítését és a gazdasági növekedést tűzték ki célul, ehelyett viszont egy közvetlen politikai befolyás alatt álló intézményrendszert hoztak létre. Sok esetben a gazdasági racionalitástól és a tényleges fejlesztési igényektől független, értelmetlen beruházások valósultak meg, amelyek nem szolgálták az eredetileg kitűzött célokat - fogalmazott.
A Fidesz 2010-et megelőzően azt ígérte, hogy megszünteti a visszásságokat, véget vet a politikai alapú pénzosztásnak és lépéseket tesz a korrupció ellen, de ezeket az ígéreteket nem tartották be - érvelt a politikus.
Az értelmetlen projektek a kormányváltás után tovább folytatódnak, Brüsszel pedig teljes operatív programok kifizetését függesztette fel. A versenyszférában sem valósult meg a tervezett bővülés, sőt, az elmúlt években ezzel ellentétes lépések történtek - mondta a képviselő.
A presztízsberuházások helyett munkahelyteremtésre lenne szükség, miközben több pénzt kellene fordítani a kutatás-fejlesztés valamint a kis- és közepes vállalkozások támogatására - összegzett.
Staudt Gábor arról beszélt, hogy amikor a Fidesz átvette a kormányzást, akkor valóban megörökölte a szocialistáktól az általuk készített rendszert, de nem hajtotta végre a megígért elszámoltatást.
Ha a kormány az EU-t megelőzve kezdi a kifizetéseket, akkor annak "nagy koppanás" lehet a vége - jelentette ki.
Eddig a pénzeket nem olyan célokra költötték, amelyek megvalósítása élhetőbb hellyé tette volna és előremozdítaná Magyarországot - közölte.
LMP: a fenntarthatósági szempontok alapján nem volt fellendülés
Schmuck Erzsébet (LMP) azt mondta, a támogatások fenntarthatósági szempontból semmit nem lendítettek a gazdaságon. A rendelkezésre álló információk alapján nem lehet bizonyítani a foglalkoztatás-növelő hatást - tette hozzá.
A fejlesztési források kétharmada nem magyar kis- és közepes vállalkozásoknál landolt, hanem külföldi multinacionális cégekhez került - közölte. A közpénzek pedig végső soron egy szűk, többnyire tehetős kört kedvezményeznek - jelentette ki, hozzátéve: a támogatások és fejlesztések nem jutnak el a legnagyobb problémákkal küzdő térségekbe.
A helyzetet súlyosbítja, amikor gyorsan akarják kihelyezni a forrásokat - folytatta. A politikus arról is beszélt, hogy a magas korrupciós kockázat az uniós ciklus végére az "egekbe kúszott". A fejlesztéspolitika legnagyobb adósságának nevezte, hogy az előző ciklusban is elhanyagolták a környezetvédelmi problémák megoldását.
A felzárkózást hiányolta Szabó Szabolcs
Szabó Szabolcs (független) azt mondta, hogy egy ciklus sikerét nem a pénzköltés mennyiségből lehet megítélni, hanem abból, hogy Magyarország felzárkózott-e Nyugat-Európához és sikerült-e csökkenteni a területi egyenlőtlenségeket. Magyarországnak nem csak a nyugati országokhoz, de az EU átlagához sem sikerült felzárkózni és a magyarországi régiókat sem sikerült egymáshoz közelíteni - jelentette ki.
Fókuszált fejlesztéspolitikára van szükség a kormány szerint
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára az elhangzottakra reagálva azt mondta, mire 2010-ben a Fidesz-kormány átvette a terület felügyeletét, addigra a fejlesztési források 70 százalékát már lekötötték.
Magyarország az árfolyamnyereséggel együtt 8600 milliárd fejlesztési forrás lehívására nyílt lehetősége - közölte. A forrásvesztés elkerülése miatt mintegy 9500 milliárdra kötöttek szerződést és ebből valamivel több, mint 9200 milliárd forintot fizettek ki - tette hozzá.
Fókuszált fejlesztéspolitikára van szükség, amelyik lehetővé teszi, hogy a magyarországi gazdaság a saját talpára álljon - jelentette ki.
