OGY - kérdések
A nyugdíjemelés mértékéről, a krónikus ágyakról, a pótlékokról, az élelmiszerbiztonságról és az egészségügyről volt szó a kérdések között hétfőn az Országgyűlésben.
MSZP: kevés a jövőre tervezett nyugdíjemelés
Korózs Lajos (MSZP) azt kérdezte, mire költené a kormány a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainak juttatott 266 milliárd forintot. Véleménye szerint az MNB "bűnözők rezidenciája", ezeknek a pénzeknek a nagy részét el akarták lopni. Bírálta a jövőre tervezett 0,9 százalékos nyugdíjemelést, amely alapján a nyugdíjak egészét tekintve még ezer forintra sem jön ki a többlet.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint az MSZP azt a látszatot akarja kelteni, mintha kormányzati döntés lenne, hogy az MNB-nyereség milyen jóléti célra költhető. Ezek az összegek nem részei a költségvetésnek - folytatta -, így a kormánynak nincs lehetősége dönteni a 266 milliárd forintról.
Elmondta, a Fidesz-KDNP minden évben inflációt megegyezően, a vásárlóértéket növelve emelte a nyugdíjakat, illetve visszaadta azokat a pénzeket a nyugdíjasoknak, amit a szocialisták elvettek.
Jobbik: fizetős lesz a rendszer a kórházi krónikus ágyak kiszervezésével?
Rig Lajos (Jobbik) a kórházi krónikus ágyak egészségügyiből szociális ágazatba történő szervezéséről kérdezett. Szerinte a kormány nem kommunikál megfelelően az érintettekkel, pedig fontos lenne a szakmát megfelelően tájékoztatni, mert egy jól szabályozott kiszervezés még jól is jöhet.
Arról is kérdezett, hogy a kiszervezéssel fizetőssé válik-e a rendszer.
Rétvári Bence közlése szerint azért fognak neki most az átalakításnak, mert többletforrás van az egészségügyben és a szociális rendszerben is, így nincs rajtuk nyomás, hogy megtakarítás kell elérni.
Hozzátette: az átszervezéshez többletforrás kell a szociális rendszerben, de ezt nem úgy tervezik, hogy azt a betegektől szedik be. Aki most ingyenesen fekszik ilyen ágyon, neki továbbra is garantálni kell az ingyenességet - jelezte.
LMP: a MÁV miatt módosítanák a munka törvénykönyvét
Szél Bernadett (LMP) arról számolt be, hogy egy februári bírósági döntés szerint a MÁV-nak ötmilliárd forint túlórapótlékot kell kifizetnie 10 ezer munkavállalójának három évre visszamenőleg. Hozzátette: a munka törvénykönyve szerint, ha valaki készenléti jellegű munkakörben dolgozik és vasárnapra beosztják rendes munkarendre, akkor a szombati munkanapot rendkívüli munkavégzésként kell elszámolni és meg kell fizetni, de a MÁV nem fizetett túlórapótlékot.
Közölte: a MÁV egyéni megállapodásokat kínált a dolgozóknak jóval kisebb összeggel a nekik járónál, a kormány pedig módosítaná az Mt.-t, hogy ne kelljen pótlékot fizetni.
Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára közölte: az átalányjellegű egyéni megállapodásokat azért kezdeményezték, hogy ne kelljen minden érintett esetében három évre visszamenőleg felülvizsgálni a munkaidőadatokat. Cáfolta azt, hogy a felajánlott átalányösszeg kedvezőtlenebb a munkavállalóknak.
A Mt.-vel kapcsolatban azt mondta, az idézett rendelkezés 2012 óta létezik, és ellentétes a folyamatos munkavégzésű üzemek működésével, mert képtelenség úgy beosztani a dolgozókat, hogy az megfeleljen a racionális működésnek.
Fidesz: milyen az élelmiszer-biztonság Magyarországon?
Pócs János (Fidesz) arról beszélt, hogy ma Magyarországon az élelmiszerhamisítás a drogkereskedelem után a második legjelentősebb feketepiaci tevékenység, ezért a terület hatékony ellenőrzése kiemelten fontos. Azt kérdezte, milyen a magyarországi helyzet a hamisított élelmiszerek forgalmazása szempontjából.
Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára felidézte, hogy Európában az elsők között, 2012-ben hozták létre a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt. A Nébih 89 százalékos felderítési hatékonysággal dolgozik - mondta. Jelezte, a jövőben kiemelt figyelmet fordítanak a hamisított termékek online terjesztésére, eredethamisítások visszaszorítása érdekében pedig eredettérkép létrehozását tervezik például a méz esetében.
MSZP: béremelés kellene az egészségügyben.
Tukacs István (MSZP) vitatta, hogy a kormánynak nincs beleszólása, mire költi az MNB a 266 milliárd forintot, hiszen a jegybank százszázalékos tulajdonosa az állam.
Az ellenzéki képviselő szerint ebből a pénzből teljesíteni lehetne az egészségügyben dolgozók követeléseit, például azonnal 50 százalékos béremelés kellene.
Rétvári Bence azt kérdezte, hol volt ez az eltökéltség, amikor a szocialisták voltak kormányon és elvették az egészségügyi dolgozók 13. havi fizetését, több száz milliárd forintot vontak ki a terültről.
Beszélt a mostani kormány intézkedéseiről, az alapellátás megnövelt támogatásáról, az 500 milliárd forintnyi fejlesztésekről, a várólisták csökkentéséről, a rezidensprogramról.
Jobbik: a kormány segítsen a balatoni kempingek visszaszerzésében!
Kepli Lajos azt kérdezte, miért nem segít a kormány azon balatoni településeknek, amelyeknek küzdeniük kell a korábban a megyei önkormányzatok által "elmutyizott" kempingek visszaszerzéséért. A független vezetésű Balatonszemes vagy Badacsonytomaj hiába "kilincsel", míg Balatonfüred segítséget kap - mutatott rá.
Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium államtitkára közölte: egyik említett önkormányzat sem nyújtott be programot arról, mit kívánnak kezdeni a kempingekkel. Ha ezt megtennék, hitelfelvétellel képesek lennének a kempingeket az idegenforgalom hasznára fordítani - mondta.
