MNB: eljött az önfinanszírozási program stratégia áttekintésének ideje
Sikeres volt az MNB önfinanszírozási programja, amely az idén fordulóponthoz érkezik, indokolttá válik a program stratégiai áttekintése, különös tekintettel a csökkenő hatékonyságú jegybanki kamatcsere-eszköz további szükségességére - állapította meg Nagy Márton, az MNB alelnöke pénteken megjelent összefoglaló elemzésében.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2014 tavaszán elindított önfinanszírozási programja elérte a kitűzött célokat, a következő években mérséklődik a lejáró állami devizaadósság, amivel egyúttal szűkülnek a külföldi adósság forintból való megújításának lehetőségei is - indokolta az alelnök az MNB honlapján publikált írásában.
Az önfinanszírozási elsődleges célja az volt, hogy támogassa a magyar gazdaság külső sérülékenységének csökkentését. A program arra épül, hogy jegybanki eszközökkel elősegítse a banki források átterelését a magyar állampapírok felé és ezzel lehetővé tegye a lejáró külföldi devizaadósság forintból történő refinanszírozását, ezzel a magyar állam és a nemzetgazdaság külső kitettségének mérséklését.
Az utóbbi két évben az MNB teljes monetáris politikai eszköztárát átalakította annak érdekében, hogy a bankok lehetőleg ne jegybanki eszközökben, hanem állampapírban tartsák fölös likviditásukat. Ennek keretében lett a kéthetes kötvény helyett a három hónapos betét az MNB irányadó eszköze, megváltoztak a kamatfolyosó paraméterei, módosult a kötelező tartalékrendszer és a fedezett hiteleszközök kondíciói, illetve a program részeként vezette be az MNB a feltételes kamatcsere-eszközét (IRS) is - sorolta a jegybank alelnöke.
A külső sérülékenység csökkenését Nagy Márton azzal támasztotta alá, hogy idén március végére a devizaadósság aránya államadóssága korábbi 50 százalék körüli maximumról 30 százalék közelébe csökkent, 2016 végére pedig megközelítheti historikus minimumszintjét. A magyar bankrendszer a forint állampapírok piacán a legnagyobb szereplővé vált, aránya meghaladja a 35 százalékot, míg a külföldi befektetőké immár 25 százalék alá csökkent. A hosszú lejáratú állampapírok hozama gyakorlatilag elérte a lengyel állampapír hozamok szintjét, annak ellenére, hogy lengyel szuverén adósság besorolása két hitelminősítőnél is két fokozattal jobb a magyarnál.
A feltételes kamatcsere (IRS) eszköz további sorsával kapcsolatban Nagy Márton arra hívja fel a figyelmet, hogy a tendereken intenzív volt a kereskedelmi bankok kereslete, az állomány most április közepére 1514 milliárd forint ért el, tehát a jegybanki kamatcsere-ügyletek eredményesen terelték a banki likviditást a jegybanki betétek helyett kiemelten az államkötvények felé. Az ügyletek megkötésével a hitelintézetek értékpapír-állományuk több mint 1500 milliárd forintnyi növelése mellett áttételesen azt is vállalták, hogy a már a bázis időszakban a tulajdonukban lévő 1800 milliárd forintnyi értékpapír-állományukat sem építik le a futamidő végéig. Ez azt jelenti, hogy immár több mint 3300 milliárd forintnyi fedezeti állomány mögött vannak jegybanki IRS-ek, ami egyértelműen stabilizáló erőt jelent a magyar államkötvénypiacon.
Az elmúlt években az erőteljes banki kereslet, illetve a lakossági állampapírok értékesítésének felfutása nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az adósságkezelő lejáró devizaadósságát forintból volt képes megújítani. Sőt tavaly ősszel a bőségesen rendelkezésére álló forintlikviditás következtében még később lejáró devizaadósság visszafizetésének előrehozására is lehetőség nyílt. Előretekintve ugyanakkor a forint állampapírpiacra utaltsága enyhülhet, amiben szerepet játszik, hogy mérséklődik a lejáró devizaadósság: míg 2016-ban 4,8, addig 2017 és 2018-ban mindössze 2,5 milliárd euró devizaadósság jár le, így a refinanszírozást biztosító forint állampapír-piacra nem nehezedik már akkora nyomás.
Ebben az összefüggésben Nagy Márton emlékeztet még arra, hogy a kormányzati tervek szerint egyre csökken a költségvetési hiány is, ami ugyancsak csökkenti az állampapír-kínálatot, így segíti a lejáró adósság refinanszírozását. Amennyiben pedig magyar szuverén adósság még az idén befektetői kategóriába kerül a hitelminősítőknél, jelentősen nőhet a magyar állampapírok iránti stabil befektetői kereslet.
