Auguszta napja van. | 2024.03.29

Gulyás: a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja a múltról és a jelenről is szól

2016-04-12 16:55:00

 

A Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja nemcsak az üldözöttek, kitelepítettek előtti főhajtásról szól, hanem a jelenről is - mondta Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke az emléknap alkalmából rendezett keddi ünnepségen az Országházban.

 

     A Rákóczi Szövetség által rendezett eseményen Gulyás Gergely kijelentette: az emléknapon három teendője van "minden, a nemzete sorsát magáénak tekintő magyarnak", először is hálát adni Istennek, hogy még élnek magyarok a Felvidéken ennyi megpróbáltatás után. Továbbá fontos az emlékezés, az üldözöttek, a kitelepítettek előtti főhajtás, de ez a nap a jelenről is szól, mert amíg Európában van olyan állam, ahol "a nemzetközi jogrend legalapvetőbb értékeibe ütköző, jogfosztó, kollektív bűnösségen alapuló" Benes-dekrétumok rendelkezései a jogrendben szerepelhetnek, ez a nap nem csak a múltra emlékezés napja - hangsúlyozta.
    Az Országgyűlés alelnöke szerint emellett az emléknapon lényeges emlékezni az alaptörvényből eredő kötelezettségre is, arra, hogy Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határon túli magyarok sorsáért.
    Gulyás Gergely kifejtette: a magyar nemzet a múlt században megtanulta, hogy a haza áldozatot követel. Az elmúlt században "nem volt könnyű magyarnak lenni, s még nehezebb volt magyarnak megmaradni, mégis ma is hiszünk benne, hogy kegyelem magyarnak születni" - fogalmazott. 
    Azt mondta, a felvidéki magyarság második világháború utáni módszeres diszkriminációja mindennek ellentmond, amit akkor és most nyugati demokratikus értéknek tartottak. Ma minden felvidéki magyar előtt fejet hajtunk, akit csak a magyar nemzethez tartozása miatt diszkrimináció ért - tette hozzá. Megjegyezte: a felvidéki magyarság embert próbáló kálváriája után sokaknak megváltást jelentett a Magyarországra telepítés.
    Az Országgyűlés alelnöke felidézte: a csehszlovák vezetőknek a második világháború utáni legfontosabb problémájuk az volt, hogy a soknemzetiségű országból olyan egységes nemzetállamot teremtsenek, amelyben nincs helyük németeknek és magyaroknak. 1945-től Csehszlovákiában nemzeti alapon, a kollektív bűnösség elvére hivatkozva 600 ezer magyar sorsát pecsételték meg - emlékeztetett, hozzáfűzve: a mai napig nincs teljes kép a borzalmakról.
    Őry Péter, a Magyar Közösség Pártja (MKP) alelnöke arról beszélt, hogy hetven éve született meg az a szerződés, amely népcsoportok tömeges kitelepítéséről szólt a háború utáni Európában, vagyis a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény. A háborús népirtás ténylegesen még be sem fejeződött, amikor a kollektív bűnösség szellemében lehetett elüldözni, vagyontól megfosztani, erőszakkal kitoloncolni népcsoportokat - mutatott rá. Hozzátette: Csehszlovákia két utódállama pedig a mai napig a jogrend részének tekinti a Benes-dekrétumokat.
    Őry Péter kiemelte: Európa máig nem nézett szembe ezzel az igazságtalansággal.
    Úgy vélte, Európa "ma újra történelmi fordulóponton toporog", és most bizonyosodik be, hogy nem tanult a tapasztalatokból, "megint embervásárt és kvótákat tervez", és nem akarja meghallani Közép-Európa figyelmeztetéseit - mondta.
    Az ünnepségen hirdetik ki az emléknap alkalmából a kárpát-medencei középiskolásoknak és egyetemistáknak indított pályázat eredményeit. A pályázatokat a zsűri elnöke, Izsák Lajos történészprofesszor méltatja.
    Az Országgyűlés április 12-ét, a magyar lakosság Felvidékről történt kitelepítésének kezdőnapját 2012. december 3-án ellenszavazat nélkül országgyűlési emléknappá nyilvánította. Az Országgyűlés határozatában rögzítette, hogy szükségesnek tartja méltóképpen megemlékezni a Benes-dekrétumok következtében a Csehszlovák Köztársaságból kizárt, Magyarországra telepített magyarokról.