BÁH: az őrizeti körülmények megfelelnek mind a jogszabályi előírásoknak
A jelenlegi őrizeti körülmények mind az uniós, mind a magyarországi jogszabályi előírásoknak megfelelnek - hangsúlyozta a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) péntek délután az MTI-hez eljuttatott közleményében.
A hivatal az abcúg hírportálon csütörtökön megjelent cikkre reagált, amelyben többek között azt írták, az Európába érkező menedékkérők a magyar menekültügyi rendszerben is hasonló körülmények között érzik magukat, mint ahonnan elmenekültek. A portál a Helsinki Bizottság és a Cordelia Alapítvány által végzett tanulmányára hivatkozva számos problémára, illetve hiányosságra hívta fel a figyelmet. Példaként kiemelték, hogy korlátozott az internethasználat, továbbá, hogy a menedékkérőkkel napi kapcsolatban lévő szakembereknek nincs speciális képzésük, s hogy a menekültügyi őrizetben dolgozóknak "gyakran nincs még alap angoltudása sem" - írta a portál.
A cikkben megszólalók szerint az idegenrendészeti vagy menekültügyi őrizetben a börtönre nagyon is emlékeztető körülmények között vannak a menekültek. A tanulmány szerint nincsenek pszichológusok és pszichiáterek a rendszerben.
Reakciójában a BÁH kiemelte, hogy a tanulmányt megalapozó vizsgálatok egy része abban az időszakban végezték el, amikor Magyarország történetének legnagyobb menekültügyi nyomásának volt kitéve. "Ebből következően téves és esetenként megalapozatlan következtetések levonását tükrözi az anyag" - jegyezték meg. Ráadásul - mint kiemelték - a jelentés tényszerűtlen megállapításokat is tartalmaz, mint például hogy a békéscsabai telephely nem akadálymentesített, holott a földszinten található kifejezetten mozgáskorlátozottak igényeinek ellátására kialakított szoba. Ráadásul - mint írták - a Menekültügyi Őrzött Befogadó Központ Békéscsabai és Kiskunhalasi telephelyén több éve, uniós támogatással a - jelentést jegyző - Cordelia Alapítvány szakorvosa is jelen van és nyújt szakorvosi ellátást.
A BÁH szerint félrevezető az a megállapítás, hogy a menedékjogi törvény nem sorolja a különleges bánásmódot igénylők közé az emberkereskedelem áldozatát, mert a jogszabály példálózó jellege (nemi erőszak, pszichikai, fizikai vagy szexuális erőszak más súlyos formáját elszenvedett személy) ezt a kategóriát is magába foglalja. Ezen felül - mint kiemelték - a magyar idegenrendészeti szabályozás különleges elbánást és támogatási lehetőségeket biztosít az emberkereskedelem áldozatainak.
Kitértek továbbá arra is, hogy a menekültügyi hatóság munkatársai képzését jogszabály írja elő. Ennek az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) által kidolgozott képzések megtartása révén tesz eleget a hivatal. Kiemelték továbbá, hogy a menekültügyi döntéshozók, továbbá a menekültügyi őrzött befogadó központokban dolgozó szociális munkásokkal szemben felvételi követelmény legalább egy idegen nyelv kellő szintű ismerete. Ezen felül - mint megjegyezték - a munkatársak között nem csak angol, német és francia, de arab nyelvet beszélő is van.
A megfelelő szakorvosi ellátás hiányára reagálva a BÁH azt írta: a különleges bánásmódot igénylő emberek jogszabály alapján egyéni helyzetükre tekintettel szakorvosi vélemény alapján térítésmentesen jogosultak az egészségi állapotukra figyelemmel indokolt egészségügyi szolgáltatások igénybevételére, rehabilitációs, pszichológiai, valamint klinikai szakpszichológiai ellátásra, továbbá pszichoterápiás kezelésre.
A BÁH cáfolta továbbá, hogy a menedékkérők nem kapnak ügyükről, illetve az eljárásról tájékoztatást. Mint kifejtették: a menekültügyi hatóság az eljárás során a kérelmező anyanyelvén vagy más, általa értett nyelven tájékoztatást kap. Emellett a menekültügyi hatóság rendszeresen tart ügyfélfogadást, ahol a kérelmezők nem csak az általános eljárásról, hanem saját ügyükről is bármikor tájékoztatást kaphatnak - hangsúlyozta a BÁH.
A hivatal közleményében kiemelte azt is, hogy a menekültügyi őrzött befogadó központban biztosított az intézményen belüli szabad mozgás, valamint a külvilággal való kapcsolattartás (így internet és nyilvános telefon is van). Az viszont gyakran előfordult, hogy maguk az intézményben tartózkodók rongálták meg illetve tették használhatatlanná a kapcsolattartásra szolgáló berendezéseket, számítógépeket - írta a BÁH.
