Szigetvári: támogatni kell a nyilvánosság sokszínűségét
A nyilvánosság sokszínűségének pályázati úton megvalósuló állami támogatására, a közmédia rendszerének átalakítására, a társ- és önszabályozás rendszerének erősítésére van szükség a hazai médiában - hangsúlyozta az Újratervezés - médiaszabadság címmel csütörtökön Budapesten, pártja által megrendez konferencián Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke.
A politikus kijelentette: a magyar szabadság ügye nagyon rosszul áll; az elmúlt évek során módszeres puccs áldozataivá váltunk mindannyian, módszeres puccs áldozatává vált a köztársaság és ennek eredményeként a szabadságunk is. Szerinte noha korábban sok problémája volt az országnak, "semmi sem indokolta a 2010 után bekövetkezett szabadságkorlátozó, versenyképesség-romboló, piac- és szolidaritásellenes fordulatot".
Kifejtette: Orbán Viktor fél, pont úgy, ahogy Vlagyimir Putyin is fél; félnek a vitától, félnek a lelepleződéstől. Szerinte Magyarországon e félelem miatt adóztatják túl a médiapiac sikeres szereplőit, próbálják tönkretenni a Klubrádiót, verték szét a rádiós piacot, "szállták meg" a közmédiát.
Mint mondta, a változáshoz a politikusoknak és a piacnak is változnia kell, utóbbinak például abban, hogy ne alakítsanak át reklámköltéseket "a Fidesz vélt anyagi elvárásai" alapján, s arra hívta fel a figyelmet, demokratikus nyilvánosság nélkül a fogyasztók igényei is elsorvadnak.
A konferencián rendezett kerekasztal-beszélgetésen Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet vezetője, a korábbi médiahatóság elnöke arról beszélt: az 1996-ban hatályba lépett médiatörvény "sok tekintetben gyalázatos volt", de függetlenséghez közelítésében felette állt a mostaninak.
A jelenlegi helyzetet "iszonyatos kulturális beomlásnak" nevezve arról beszélt, nem létezik ideális médiairányítási modell, de szerinte a mostaninál jóval kisebb mértékben szabályozott rendszerre volna szükség. Bírálta az Együtt médiapolitikai javaslatát, mert szerinte a kormányoldal és az ellenzék paritása alapján, nem pedig mandátumszázalékos arányban kellene elosztani a médiaügyekbe való beleszólást.
Majtényi László álláspontja szerint a médiahatóságot és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapot fel kell számolni, előbbi helyét egy média-ombudsman, a Gazdasági Versenyhivatal, illetve a vitás ügyek peres rendezése venné át. Megjegyezte, hogy "valamilyen módon a közmédiát fenn kell tartani", de sokkal olcsóbban, s ennek módja lehet akár az is, ha az internetre költöztetik, lekérhető szolgáltatásként.
Polyák Gábor egyetemi docens, a Mérték Médiaelemző Műhely képviselője arra hívta fel a figyelmet: a korábbi médiatörvény kiegyensúlyozott parlamenti erőviszonyokra született, azt is célozva, hogy az egyes pártoknak ne kelljen átengedniük a döntéshozatalt a többieknek. Szerinte ezzel szemben azóta, hogy a Fidesz 2010-ben kétharmados többséget szerzett, "szó nincs vitáról, szó nincs diskurzusról, megmondások vannak", és többé-kevésbé ezt szolgálja az új szabályozás is.
Hegedűs István, a Magyarországi Európa Társaság elnöke a vitában arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendszerváltás idején virágzott a médiapluralizmus, de amint felismerték a politikusok a tömegtájékoztatásban rejlő hatalmat, valamiféle médiaegyensúly iránti igény is megjelent.
Mint mondta, az elmúlt két évtized médiaharcokról, médiaháborúkról szólt, ennek során pedig minden szereplő próbált minél több és jobb pozíciót elfoglalni, így - noha ez nem volt törvényszerű - "valami nagyon elrohadt, nagyon hamar".
