OGY - Krónika 7. rész (vita a közoktatás helyzetéről)
A közoktatást helyzetéről tartott vitanappal folytatódott a parlament munkája kedden.
Jobbik: ne tereljék pártpolitikai síkra a vitát
Dúró Dóra (Jobbik) azt mondta, ma is egyetért azzal, hogy kell egy központi tanterv, de azzal nem ért egyet, ahogy a kormányzat elkészítette a nemzeti alaptantervet. A Jobbik programjában az áll, hogy az államnak van létjogosultsága fenntartóként az oktatásban, de a mostani rendszer kialakításával sem értenek egyet - tette hozzá.
2008-2013 között a magyar állam körülbelül 160 milliárd forintot költött felzárkóztatására, úgy, hogy ebben az időszakban csökkent a gyermekszám, de több lett a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek - hívta fel a figyelmet. Véleménye szerint ezért megkérdőjelezhető, hogy mennyire hatékonyan költötték el ezt a pénzt.
Kérte, hogy ne tereljék pártpolitikai síkra a vitát, inkább arról beszéljenek, hogyan lesz jobb a gyermekeknek és az oktatásnak.
LMP: a kormány nem akarja belátni hibáit
Sallai R. Benedek (LMP) azt mondta, az oktatási rendszer azért is felelős, hogy a gyermekekből milyen felnőttek lesznek.
Úgy vélte, hogy az átalakítások során nem volt rossz a kormányoldal szándéka, de a képviselő szerint most viszont nem akarják belátni a hibájukat. Emellett kérte, a szakpolitikusok árulják el, hogyan változott az egyházi vagy az alternatív iskolák diákjainak száma az elmúlt években.
Ameddig a kormánypártok tagadják a probléma létét és nem ismerik be a csődjüket, addig alapvetően parttalan marad a vita - összegzett.
Fidesz a köznevelési kerekasztalról
Kucsák László (Fidesz) arról beszélt, hogy a kormány annak érdekében hozta létre a köznevelési kerekasztalt, hogy annak munkájába minden felvetést be lehessen emelni. A kerekasztal februárban úgy kezdte a munkáját, hogy hat munkacsoport állt fel. Az üléseken közel száz szakember vett részt, a munkacsoportok minden a köznevelést érintő koncepcionális problémát lefednek - említette.
MSZP: számos anomália Klik körül
Szabó Sándor (MSZP) a Klik anomáliát tette szóvá a szegedi intézmények vonatkozásában. Kitért arra, hogy előfordult, elmaradt külföldi tanulmányút, mert a központ nem vette meg a repülőjegyeket. Az is elfogadhatatlan, hogy megrendelnek egy buszt egy kirándulásra, de az nem érkezik meg, mert nem fizetik ki. Szólt arról is, hogy előfordult, tankerületi igazgatónak olyan embert neveztek ki, akinek valódi támogatottsága nem volt.
KDNP: a pedagógusokkal együtt akarják a magyar köznevelést sikerre vinni.
Földi László (KDNP) azt mondta: kiemelten szem előtt tartják a gyermekeik érdekeit. Ugyanakkor fontos szereplői a köznevelés rendszerének a pedagógusok, és velük együtt akarják megoldani a magyar köznevelés ügyét és azt sikerre vinni. A pedagógus szervezeteknek azt javasolta, ne hagyják, hogy gyenge és kétségbeesett ellenzéki pártok a hátukra kapaszkodjanak, épp elég terhet cipelnek.
A KDNP-s politikus a szakmunkásképzés és a szakképzés presztízsének visszaállítását szorgalmazta és kitért a szakképzési centrumok létrehozására. Reményét fejezte ki, hogy az itt végző gyerekek Magyarországon találják meg boldogulásukat.
Jobbik: a kormánypártok ne hazudjanak a pedagógusokról!
Farkas Gergely (Jobbik)szerint a kormánypártok arrogáns, valóságtól elrugaszkodott felszólalásai pártja malmára hajtják a vizet.
A szakmai javaslatokról kellene beszélni - mondta, majd azt kérte Hoffmann Rózsától, kérje meg képviselőtársait, hogy ne hazudjanak a tanárokról. Ne hazudják , hogy azért vannak az utcán, mert fizetésemelést szeretnének, mert nem ezért emelték fel szavukat a pedagógusok és vonultak közülük tízezrek az utcára. Kitért arra is, hogy nagy hibának tartja, a diákok nem rendelkeznek megfelelő érdekképviselettel, így nem tudják elmondani, miként élik meg a köznevelési rendszer hibáit.
Szólt a tanulók túlterheléséről és kitért a nyelvoktatás problémáira is.
Fidesz: a szocialisták kivonják, a kormány visszateszi a pénzt az oktatásba
Tilki Attila (Fidesz) szerint a szakszervezetek a köznevelés problémáit politikai hangulatkeltésre használják. Hol volt a Gallóné-féle Pedagógusok Szakszervezete, amikor a 13. havi fizetést elvették? - kérdezte. A PSZ a szocialistákhoz szorosan bekötött szervezetként alibi megmozdulásokat tartott, miközben azon aggódott, hogy a másik szakszervezet országos sztrájkot tarthat és veszélyeztetheti a Gyurcsány-kormányt. Hol voltak, amikor csődbe mentek az önkormányzatok, és megszűntek az iskolák? A szocialisták kivonták a pénzt, a Fidesz pedig visszateszi az oktatásba - mondta.
LMP: a szükséges források birtokában az önkormányzatok jobb gazdái az iskoláknak
Ikotity István azt válaszolta Csepreghy Nándornak, hogy nem hiányoznak a történelmi emlékei, mert az említett időszakban tanított. Az 1300 milliárdos adósság pedig nem az oktatásból adódott, az önkormányzatok jobb gazdái az iskoláknak, mint a Klik, ha a szükséges forrásokat megkapják. Kifejtette: hat év alatt 73 milliárddal szántak kevesebbet az oktatásra. Szintén kitért arra, a pedagógusok nem kértek béremelést, 18 százalékos növekmény nem szerepel a követeléseik között. Közös minimumot sürgetett, és ehhez a kormány nyitottságát.
Államtitkár
Tuzson Bence, államtitkár azt mondta, hogy a Jobbik oktatásra vonatkozó programja öt pontból áll, és ebben a felsőoktatás is benne van. A diákok túlterheléséről kiemelte: az iskolai órákat tekintve az OECD-átlag egy évben 7200 óra, míg az itthoni 5500. Az a kérdés, hogyan tudnak versenyképesek lenni - mondta, hozzátéve: 2010-14 között tíz százalékkal nőtt az oktatásra fordított költségek aránya, beruházási források nélkül egy gyerekre vetítve 15 százalékos növekmény. Z.Kárpát Dániel erre a párt 80 oldalas programját ajánlotta áttanulmányozásra.
