Gedeon napja van. | 2024.03.28

MNB: a GDP 75,5 százaléka volt az államadósság 2015 végén

2016-02-17 08:57:10

 A negyedik negyedévi nagy törlesztéssel 2015 végére a GDP 75,5 százalékára csökkent az államháztartás európai uniós módszertannal számított úgynevezett maastrichti adóssága a negyedévvel korábbi 78 százalékról - jelentette a pénzügyi számlák előzetes adatai alapján szerdán a Magyar Nemzeti Bank (MNB). 

    2014 végén a GDP 76,2 százalékán állt az államadósság és 24 514 milliárd forintot tett ki. 
    Az államháztartás névértéken számításba vett konszolidált bruttó adóssága 518 milliárd forinttal, 25 393 milliárd forintra csökkent a harmadik negyedév végi 25 910 milliárdról. Az adósság csökkenéséhez 606 milliárd forinttal járult hozzá a nettó hiteltörlesztés, miközben a forint gyengülése 88 milliárd forinttal növelte azt. 
    Az éven belül június végén a GDP 78,7 százalékán tetőzött az adósság.
    Az államháztartás nettó adóssága 23 407 milliárd forint volt, a GDP 69,6 százalékát tette ki 2015 végén.
    A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás negyedik negyedévi hiánya 448 milliárd forint, az időszakra eső GDP 4,9 százaléka volt, ez többszöröse mind a harmadik negyedévi 134, mind az egy évvel korábbi 120 milliárdos hiteligénynek.
    A tavalyi év egészére viszont csak 1,8 százalékos GDP-arányos hiányt számolt az MNB és az összegét 616 milliárd forintra tette.
    Az MNB előzetes jelentése szerint a központi kormányzat negyedik negyedéves deficitje 335 milliárd forint volt jelentős mértékű állampapír-lejárat és visszavásárlás mellett. A jelentős finanszírozási igény miatt kiugró mértékben csökkentek a központi kormányzat betétei.
    Az államháztartás negyedik negyedévi hiányához 100 milliárd forinttal járultak hozzá az önkormányzatok és 13 milliárddal a társadalombiztosítási alapok.
    A háztartások nettó megtakarítása 621 milliárd forintot, a GDP 6,8 százalékát tette ki, és ismét emelkedett a negyedévvel korábbi 474 milliárd forintról, ami akkor a GDP 5,5 százaléka volt. Jelentősen megemelkedett a folyószámlabetétek és a készpénz állománya, amit az év végét általában jellemző magasabb bérkiáramlással - a január elején esedékes bérek előrehozott kifizetésével - magyarázott az MNB.
    A negyedik negyedévben folytatódott a háztartások hiteltartozásának csökkenése, az ingatlan és a fogyasztási hitelek esetében is nettó törlesztés valósult meg.
    Novemberben megkezdődött a jelzáloghiteleken kívüli fogyasztói devizahitelek forintosítása, amely a hiteltartozások devizanem szerinti összetételének további átrendeződését eredményezte - hívta fel a figyelmet jelentésében az MNB. Év végén a háztartások hiteltartozásának döntő hányada már forintban állt fenn, a devizahitelek aránya mintegy 2 százalékra csökkent - jelentette az MNB.