Tivadar napja van. | 2024.04.20

A  lengyel alkotmánybírósági törvényről tájékozódik Varsóban a Velencei Bizottság küldöttsége - FRISSÍTETT (új: szóvivő, sajtóértekezlete)

2016-02-08 13:37:29

Megkezdte hétfőn kétnapos lengyelországi látogatását a Velencei Bizottság küldöttsége, amelynek a lengyel külügyminisztérium kérésére szakértői véleményt kell mondania a múlt év végén módosított, sok vitát kiváltó alkotmánybírósági törvényről. A lengyel elnök szóvivő szerint Lengyelország figyelembe veszi majd a testület véleményét.

    Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekben illetékes tanácsadó testülete öttagú küldöttséget küldött Varsóba. A szakértők március közepére készítik el jelentésüket a törvényről és az alkotmánybíróság helyzetéről.
    A küldöttség élén Gianni Buquicchio, a Velencei Bizottság elnöke áll, akit hétfő reggel Andrzej Duda lengyel államfő fogadott. A tervezettnél hosszabbra nyúlt megbeszélést a lengyel elnöki szóvivő, Marek Magierowski "nagyon jónak, tárgyilagosnak" minősítette. "Két kiválóan tájékozott jogász találkozott" - mondta Magierowski, utalva Duda jogi képzettségére. A szóvivő reményét fejezte ki, hogy Buquicchio a varsói tárgyalások során "teljes, érdemi és objektív ismeretekre" tesz szert a lengyel alkotmánybíróság helyzetéről. Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy Lengyelország figyelembe veszi-e a testület véleményét, Magierowski elmondta: maga Buquicchio is megjegyezte, hogy a Velencei Bizottság véleménye nem kötelező jellegű.
    "Mindazonáltal egy rendkívül fontos intézményről van szó" - fejtette ki Magierowski, hozzátéve, hogy annak "véleményét a lengyel kormány - mely maga hívta meg a testületet - biztosan figyelembe veszi majd".
    A testület tagjai hétfőn a legfelsőbb bíróság és az országos bírósági tanács tagjaival is találkoztak. A legfelsőbb bíróság szóvivője, Dariusz Swiecki a megbeszélést követően elmondta: ennek témája mindenekelőtt az alkotmánybíróság összetételének az utóbbi hónapokban történt részleges megváltoztatása, ezen belül a bíráknak a parlamentben történő megválasztásának a mechanizmusa volt.
    Hétfő délután a bizottsági szakértők a parlamenti alsó- és felsőház elnökeivel találkoznak. Kedden az alkotmánybírósághoz látogatnak, és az igazságügyi tárca képviselőivel, a lengyel államfői hivatal államtitkáraival, valamint emberi jogi és civil szervezetekkel folytatnak megbeszélést.
    A Velencei Bizottság vizsgálatának tárgyát képező, decemberben módosított lengyel alkotmánybírósági törvény kulcseleme, hogy nagy súlyú ügyekben a 15 tagú testület legalább 13 bíró jelenlétében és kétharmados többséggel hozhat érvényes határozatokat. Eddig az ilyen esetekben 9 bíró jelenléte volt elegendő.
    Az alkotmánybíróság tagjai közül tízet az előző, a Polgári Platform (PO) vezette kormány, ötöt pedig a PiS jelenlegi kormánya alatt választottak meg. A törvénymódosítás értelmében a hivatalban lévő, a PO által megválasztott 10 bíró mellett részt kell vennie a döntésekben legalább háromnak az újonnan megválasztott bírók közül is, akiknek a beiktatását azonban jelenleg az alkotmánybíróság nem ismeri el, így nem is vesznek részt a tárgyalásokon. A patthelyzetet nem oldotta fel az sem, hogy Andrzej Rzeplinski, az alkotmánybíróság elnöke január közepén bejelentette: a testületbe befogad két, a PiS által megválasztott bírót is. A lengyel alkotmány értelmében a bírósági elnök köteles bevonni az államfő által beiktatott bírákat a munkába, ilyen értelemben nincs vétójoga. Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy Rzeplinski törvényellenesen cselekszik.
    A decemberi törvénymódosítást élesen bírálta a lengyel ellenzék és a legfelsőbb bíróság is azzal, hogy ez gyakorlatilag megbénítja az alkotmánybíróság munkáját.
    A lengyel alkotmánybíróság helyzete miatt januárban az Európai Bizottság előzetes vizsgálatot indított el az uniós jogállamisági mechanizmus keretében. A témát ezt követően az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén is megvitatták, ahol Beata Szydlo lengyel kormányfő azt az álláspontot képviselte, hogy az alkotmánybíróság átalakítása megfelel az európai normáknak, a szabályozás megalkotásakor más európai országokban alkalmazott elvekből indultak ki.