Megnyílt a Bethlen Miklós-emlékév Budapesten
Megnyílt a Bethlen Miklós (1642-1716) jeles erdélyi gróf, államférfi és emlékiratíró halálának 300. évfordulója alkalmából szervezett emlékév szerdán Budapesten.
Kecskeméti Gábor irodalomtörténész, az emlékév szervezőbizottságának elnöke az eseményen elmondta: a nemzetközi konferenciákat, kiállítást, kerekasztal-beszélgetéseket és kiadványok közreadását felölelő rendezvénysorozat célja újat mondani Bethlen Miklós életművéről, megvitatni a munkásságával kapcsolatos legfrissebb kutatási eredményeket magyar és külföldi szakértők bevonásával.
Mint fogalmazott, Bethlen Miklós nem csupán nagy formátumú politikai gondolkodó és gyakorló politikus volt, hanem író ember is, akinek Önéletírása "kivételes ritkaságú forrás a történelemben élő emberi lény megértésére."
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Irodalomtudományi Intézetének vezetője kitért arra is, hogy ellentétben más koraújkori szövegkorpuszokkal, amelyek - például a kortárs Cserei Mihály írásai - esetében szükséges egy átfogó "filológiai és textológiai tisztogatás", Bethlen Miklós Önéletírásáról biztosan tudjuk, hogy ő maga írta és szerkesztette a mindennapi életről számos, máshol elérhetetlen információt közlő művét.
Tóth Zsombor, az Irodalomtudomány Intézet kutatója és az emlékév kezdeményezője a megnyitó ünnepségen hangsúlyozta, hogy a rendezvénysorozat részét képezi 67 erdélyi családi levéltár átfogó kutatása is, amelynek során újabb Bethlen Miklós által írt levelek előkerülése várható.
Az emlékév tudományos rendezvényein felmerülő kérdésekről szólva Tóth Zsombor elmondta, hogy érdemes lesz vizsgálni, mennyiben tekinthető Bethlen Miklós 67 évesen, börtönben írt Önéletírása az emlékirat-irodalom részének, valamint fontos volna művét a koraújkori börtön történetének, szociológiájának és történeti antropológiájának függvényében értelmezni. Utóbbi témáról elmondása szerint magyar nyelven mindeddig szinte egyáltalán nem született tudományos munka.
A Bethlen Miklós: A koronatanú elnevezésű emlékév következő rendezvényére Kolozsvárott kerül sor áprilisban, ahol kerekasztal-beszélgetést rendeznek Bethlen Miklós és kora címmel. Ezt követően májusban Miskolcon tartanak nemzetközi konferenciát, amelynek témája Bethlen Miklós és a koraújkori börtönirodalom lesz.
Rangos erdélyi család leszármazottjaként Bethlen Miklós többek között Hollandiában, Itáliában és Párizsban végezte tanulmányait, tanítói közt volt Apáczai Csere János is. Tanúja volt Zrínyi Miklós 1664-es halálának, amelynek körülményeit az ő visszaemlékezéséből ismeri az utókor.
Politikusként, Erdély kancellárjaként nevéhez fűződik a Diploma Leopoldinum (1690) megfogalmazása és elfogadtatása, az alkotmánylevél az adott körülmények között a legnagyobb szabadságot biztosította az erdélyi fejedelemség számára a Habsburg-birodalmon belül.
A már idős államférfi Olajágat viselő Noé galambja című elmélkedéséért, amelyet Erdély császári generálisa a Habsburg-uralom elleni lázadásként ítélt meg, két évet töltött börtönben Bécsben. A fogságban fejezte be a korabeli magyar próza kiemelkedő alkotásának tekintett Önéletírását. 1716-ban, 74 éves korában Bécsben érte a halál.
