Izraeli nagykövet: az antiszemitizmus elleni harc globális kihívás
Az antiszemitizmus elleni harc nemcsak a zsidó emberek ügye, hanem globális kihívás, olyan harc, amelyet mindenkinek fel kell vállalnia - mondta a nemzetközi holokauszt-emléknap alkalmából Ilan Mor izraeli nagykövet szerdán Budapesten.
A diplomata a Holokauszt Emlékközpont és az izraeli nagykövetség által szervezett eseményen kiemelte: ugyanakkor "nem küzdhetünk olyasmi ellen, amit nem értünk", ezért az első feladat az antiszemitizmus okainak megértése.
A nagykövet arra hívta fel a figyelmet, hogy a holokauszt nem a koncentrációs táborokkal kezdődött: a tudatlanságon és félelmen alapuló antiszemitizmus, gyűlölet volt a kezdete, Auschwitz pedig a következmény. Ma emlékezünk az áldozatokra és próbáljuk megérteni, mi történt több mint 70 évvel ezelőtt, amikor a rasszizmus, az előítéletek és a gyűlölet szabadon tombolhatott, és az okok feltárása, megértése a jelen korszaknak is fontos - mutatott rá.
Kifejtette: ahhoz, hogy az antiszemitizmus tovább támadja az emberek lelkét, a zsidók elleni gyűlöletre tüzeljen, ma már új okok kellenek. Ilyen ok, hogy a zsidó embereket azért kell gyűlölni, mert egy "gonosz, illegitim, gyilkos államot" támogatnak, Izraelt. Ilyen ok az is, hogy a zsidók Izrael alapjának "képzeletbeli, eltúlzott szenvedésüket" tekintik, és ez holokauszttagadás - magyarázta. Hozzáfűzte: Magyarországon is vannak politikusok, emberek, akik tagadják a holokauszt megtörténtét, és arra törekszenek, hogy újraírják, újraértelmezzék a vészkorszakot.
Ilan Mor továbbá azt is az antiszemitizmus új okai közé sorolta, hogy a zsidók egyesek szerint arra törekszenek, hogy saját halottaik emlékét ráerőltessék másokra, és ezzel más mártírok szenvedését háttérbe szorítsák.
A nagykövet szerint a sötét korszak ma is hasznos tanulsága: nem csaphatjuk be magunkat azzal, hogy a jelenleginél rosszabb úgysem lesz a helyzet, valóban "zéró tolerancia kell az intolerancia ellen".
A diplomata arról is beszélt: a menekültek Németországba érkezése a zsidó közösségben félelmet keltett, hogy erősödhet az antiszemitizmus, de Angela Merkel német kancellár kijelentette, hogy ezeket az aggodalmakat komolyan kell venni, mert az antiszemitizmus elterjedtebb, mint hinnénk, és küzdeni kell ellene, nincs helye a társadalomban.
Ilan Mor elmondta: Európának meg kell értenie, hogy mindenkinek kötelessége harcolni az antiszemitizmus ellen. Nem több emlékműre van szükség, hanem határozott kiállásra az európai zsidó emberek mellett - emelte ki.
Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke hangsúlyozta: nem tolerálható "kicsi antiszemitizmus" sem, és a zéró tolerancia, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök meghirdetett, pontosan ezt jelenti. Hiteles szembenézésre van szükség Magyarország történelmével, nem szabad gesztusokat tenni a szélsőjobbnak, tiszta fogalmazás és őszinte beszéd kell - jelentette ki.
Emlékeztetett: a magyar közvélemény évtizedekig kizárólag zsidó ügyként kezelte a holokausztot, majd a kilencvenes évektől fokozatosan közügy lett. Sok gesztust tapasztaltak az elmúlt években - mondta, egyebek mellett megemlítve, hogy 2001-től minden évben megemlékeznek a holokauszt magyar áldozatairól, 2012-t Wallenberg-emlékévvé nyilvánították, 2014-ben emlékévet szerveztek a magyar holokauszt emlékére, az államfő és kormánytagok jelentős beszédeket mondtak az elmúlt években, és zéró toleranciát hirdettek az antiszemitizmus ellen.
Közölte: úgy tűnhet tehát, hogy Magyarországon van "egyfajta szép íve" a történelem feldolgozásának, a szembenézésnek, a felelősség megállapításának, de tapasztalható, hogy "valami nincs rendben". A Saul fia című film nemzetközi sikereit követően korábbról ismert indulatok törtek fel - tette hozzá.
Heisler András véleménye szerint az oktatás és a kultúra megismertetése az egyetlen lehetőség, hogy a magyar fiatalok megismerjék a múltat, Magyarország és a magyar zsidóság összetett kapcsolatát, és ennek érdekében mindenkinek tenni kell.
Grósz Andor, a Holocaust Közalapítvány kuratóriumának elnöke kiemelte: az ENSZ közgyűlése egyhangú határozatával, amellyel döntött a nemzetközi holokauszt-emléknapról, kötelezte a tagállamokat, hogy emlékezzenek meg a holokauszt áldozatairól, tanítsák a történetét, hogy a jövő nemzedékek is megismerjék az eseményeket. A holokauszt "az egész emberiség elleni merénylet" volt, és a magyar zsidóságot ért népirtás a nemzeti történelem része, kitörölhetetlen és tragikus eseménysor, amellyel erkölcsi kötelesség szembenézni - hangoztatta.
A rendezvényen bemutatták a holokauszt magyarországi áldozatainak névsorát tartalmazó első, budapesti vonatkozású kötetet és a Holokauszt Emlékközpont gyűjteményi katalógusát.
Január 27-ét, az auschwitzi haláltábor felszabadításának napját az ENSZ közgyűlése a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította.
A második világháború idején az auschwitzi táborrendszert az SS birodalmi vezére, Heinrich Himmler 1940-es rendelete alapján hozták létre. A holokauszt több százezer magyarországi áldozatának túlnyomó részét, a vidékről deportált zsidóságot az auschwitz-birkenaui náci koncentrációs táborban gyilkolták meg. A Vörös Hadsereg mintegy hétezer foglyot szabadított fel 1945. január 27-én.
