Kormánybiztos: számos tisztázandó kérdés van Mezőhegyesen
Számos kérdést kell tisztázni a mezőhegyesi állami mintagazdaság kialakításához, a legfontosabb, hogy olyan mennyiségű és minőségű föld maradjon állami tulajdonban, amely jövedelmezővé tudja tenni a működést - nyilatkozta csütörtökön az MTI-nek Farkas Sándor mezőhegyesi kormánybiztos.
Elmondta: január 18-i kinevezése előtt már többször járt Mezőhegyesen, tárgyalt a Ménesbirtok és a Ménesgazda Zrt. vezetőivel, bejárta a területet, hogy előzetesen tájékozódjon a helyzetről.
Farkas Sándor a legfontosabbnak azt nevezte, hogy az állami mintagazdaság jövedelmező, hatékony, a mai kor követelményeinek megfelelő agrárüzemmé váljon, amely képes eltartani 250-300 embert.
Az MTI kérdésére úgy válaszolt: véleménye szerint a kormány által korábban adott 400 hektár erre nem lesz elegendő, "az még a lóállomány eltartásához is kevés".
Kifejtette: éppen ezért egyeztetett csütörtökön a Nemzeti Földalap régióvezetőjével, akivel keresik a megoldást, hogyan lehet növelni a területet.
Konkrét számokat nem kívánt mondani, annyit azonban elárult: közel 3000 hektár szántóterületről "kellene valami módon gondolkozni."
Farkas Sándor szerint 250-300 ember foglalkoztatása is csak akkor reális cél, ha sikerül megvalósítani az állattenyésztés jelentős növelését. Szerinte ehhez a lóállomány fenntartása mellett szükség lenne a jelenleg magánkézben, a privatizált ménesbirtok tulajdonában lévő szarvasmarha-állomány átvételére. Erről azonban még egyeztetni kell - hangsúlyozta.
Azzal kapcsolatban, hogy a kormány eddigi ígéretei szerint 400 embernek lesz munkája az állami gazdaságban, a kormánybiztos úgy nyilatkozott: nem tartja kizártnak, hogy ennyi embert is tud alkalmazni az állami vállalat, de csak akkor, ha elegendő földterület áll rendelkezésre.
Hozzátette: az egyeztetések során tudta meg, hogy egyes földrészleteknek már új tulajdonosai és bérlői vannak, akik a korábban privatizált cég földjeire licitálva szereztek tulajdont. "Őket én nem számolom már bele a 400 főbe, hisz ők önállóan fognak gazdálkodni, nem biztos, hogy emellett még alkalmazottak is szeretnének lenni" - fogalmazott.
Farkas Sándor nem gondolja, hogy drasztikusan csökkennének Mezőhegyes önkormányzatának adóbevételei, hiszen a "földterületeket nem viszi el senki a területről". Ezeken önálló magángazdaságok működnek majd, amelyeknek a Ménesbirtokhoz hasonlóan lesz adófizetési kötelezettségük, ráadásul az állami gazdaság tevékenységi körei is megmaradnak, sőt, elképzelései szerint bővülnek is - mondta.
Várhatóan ugyanekkora adó befolyik majd a településre, mint eddig, csak nem egy összegből, hanem több kézből - fogalmazott.
Mitykó Zsolt (független) polgármester korábban elmondta: 80 millió forint adóbevétele származik a településnek a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.-től.
Farkas Sándor kifejtette: 2016-ban egy körülbelül ezer hektáros területen folytatódik a gazdálkodás, a többi területnek 2017 januárban, illetve októberben jár le a bérleti szerződése, amelyeknek a későbbi hasznosítását kell most előkészítenie.
Elmondta: jelenleg zajlik a lóállomány genetikai átnézése. Egyértelmű igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy a vetőmagtermesztés folytatását támogatja-e, sőt, mint mondta, a hibrid kukorica mellett más vetőmagok termesztését is megvalósíthatónak tartja. Hangsúlyozta: erről a vetőmaggyártó francia tulajdonú vállalattal kell tárgyalni, a cég vezetőjével a jövő héten találkozik.
A kormánybiztos a terveiről szólva elmondta: új állattartó telepek kialakítását, a férőhelyek bővítését is megoldandó feladatnak tartja, ahogyan annak a körülbelül 23 műemlék-jellegű épületnek a fenntartását, amely ugyancsak az állami gazdaság dolga lesz.
Utóbbiról szólva közölte: keresi a finanszírozási lehetőségeket, hogyan lehet az épületek állagát megóvni, hasznosítani, netán új agrár-kultúrtörténeti helyszínként be lehet-e vonni őket a turizmusba.
Azokról a földrészletekről, amelyek jelenleg is per alatt állnak, és amelyek esetén a Fővárosi Törvényszék leállította az árveréseket, a kormánybiztos elmondta: a perek kimenetelét nem tudja megítélni, de információi szerint egyes földrészleteket már a '90-es évek privatizálásakor nem jogszerűen adtak el, nem azokat adták el ugyanis, amelyeket az akkori földkiadó bizottság javasolt.
A tulajdonosváltások nem lettek átvezetve a különböző földhivatali nyilvántartásokba, jelenleg is van olyan terület, amelyet gyümölcsösként tartanak nyilván, miközben valójában gépudvar van ott - folytatta.
"Sok olyan kérdés van, ami nem egyszerű, az elkövetkező időszakban kezdek hozzá felgöngyölíteni és rendezni mindent" - fogalmazott.
