Auguszta napja van. | 2024.03.29

Lezárják a nyomozást a 18 milliárdot zsebre vágó áfamaffia ügyében

2016-01-20 15:25:59
Február elején zárhatja le a nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a több külföldi céget is érintő, mintegy 18 milliárd forintnyi kárt okozó áfacsalás-sorozat ügyében – tudta meg a Magyar Idők. A napilapot arról tájékoztatta az adóhatóság szóvivője, hogy a bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt indult büntetőeljárásnak jelenleg 33 gyanúsítottja van. A szövevényes ügyben felbukkant az amerikai Bunge Zrt., illetve a szocialistákkal bizalmas viszonyt ápolt, furcsa körülmények között elhunyt Welsz Tamás neve is.
 
 A szövevényes ügynek korábban a PestiSrácok.hu is utánament, portálunk egyebek mellett arról rántotta le a leplet, hogy brutális mértékű adócsalási ügybe keveredett a Bunge és más piaci szereplők. Megírtuk, a Bunge, a Cargill és a Glencore óriásvállalatoknál is vizsgálódott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a magyarországi adócsalásokkal összefüggésben, az adóhatóság több, mint 3000 kapcsolódó vizsgálatot folytatott le, miközben a három cég valamennyi gazdasági kapcsolatát, beszállítóját és vevőjét is vizsgálat alá vonta. A cégek a visszaigényelt áfa értéke és a beszállítói láncuk kockázata miatt kerültek az adóhatóság látókörébe.
 
Az ügy lényege, hogy egy több magyar és szlovák társaságot is magába foglaló hálózaton belül 2009 és 2012 júliusa között közel 400 ezer tonna napraforgó- és repcemagot utaztattak meg – többnyire csak papíron – az elkövetők, akik a fiktív üzletek után sosem felejtették el visszaigényelni az áfát. A szóban forgó cégek nem csupán a magyar, de a szlovák államot is megkárosították. Az áfamaffiát működtető cégekkel – mint felvásárló – üzleti kapcsolatban állt a Bunge nevű amerikai élelmiszer-óriás is, amelynek jelzései alapján a NAV 2011-ben és 2013-ban is vizsgálatot indított adócsalás elkövetésének gyanúja miatt. Az amerikai kitiltási botrány miatt a figyelem középpontjába került Bunge számos termékmárkát, gazdasági társaságot nevezett meg, szállítóleveleket, számlákat mellékelve konkrét áfacsalási sémát vázolt föl 2012 elején az adóhatóságnak elküldött anyagában.

Ismert, az áfacsalásokkal összefüggésben az Egyesült Államok tavaly ősszel korrupciógyanúra hivatkozva beutazási korlátozást vezetett be több magyar állampolgárral, köztük Vida Ildikóval, a NAV azóta távozott elnökével és másik öt kormányzati tisztviselővel szemben.

Az ügy felgöngyölítését segíthette az adócsaló maffia egyik tagja, Dömény Zoltán is. A felvidéki vállalkozóról a Privát Kopó internetes híroldal már 2014 szeptemberben megírta, hogy többször találkozott Szlovákiában és Magyarországon is Welsz Tamással, aki bizalmas kapcsolatot ápolt Simon Gáborral. Az MSZP egykori elnökhelyettesét egyebek mellett költségvetési csalással gyanúsítja az ügyészség. A politikus mintegy félmilliárd forintnyi pénzt rejtegetett külföldi bankszámlákon, ám az összegek után nem fizetett adót. Az Index 2014. áprilisi közlése szerint egyébként Dömény Zoltán üzleteihez Welsz Tamás biztosította a politikai hátteret.

Mint ismert, Welsz 2014 márciusában öngyilkos lett azt követően, hogy bizonyítékokat adott át a nyomozó hatóságnak. Dömény üzlettársa volt egyébként Bankó Gyula is, aki ugyancsak furcsa körülmények között, a cellájában vesztette életét 2014 márciusában – három nappal azután, hogy a szlovák rendőrség őrizetbe vette egy 1,6 millió eurós áfacsalási üggyel összefüggésben. A Privát Kopó 2014 szeptemberében (tehát még az amerikai kitiltási ügy előtt) azt is megírta, hogy az áfacsaló cégláncolat egyik legnagyobb vásárlója az amerikai tulajdonban álló, budapesti székhelyű Bunge Zrt. volt. A NAV 2014 decemberében tájékoztatott arról, hogy Dömény Zoltán elhatározta: kilép az áfacsaló körből, ám a bűnszervezet vezetőitől való félelmében februárban eltűnt. A vállalkozó csupán egy füzetet hagyott maga után, amelyben beszámolt az ügy részleteiről.

A két nyelven, kézzel írt feljegyzésekre a felesége talált rá, aki a beszámolót eljuttatta a hatóságoknak. Ez alapján a NAV pénzügyi nyomozói büntetőeljárást indítottak különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanújával. Egészen 2014 novemberéig nem lehetett tudni, hogy a vállalkozó életben van-e, de ezután nem sokkal jelentkezett az adóhatóságnál, és részletes vallomást tett, további érdemi információkkal kiegészítve a naplóban leírtakat.

A PestiSrácok.hu 2014 őszén elsőként szerezte meg és tálalta Dömény 38 oldalas naplójának részleteit. A vállalkozó három magyarországi, illetve öt szlovákiai (de magyar állampolgárok által vezetett) cégről közölt adatokat, amelyekkel a vállalkozása kapcsolatban volt. A férfi felvázolta a pontos számlázási sorrendet. Dömény jegyzetei szerint az MSZP pártkasszájába is landolt áfacsalásból származó pénz. A nagymegyeri vállalkozó azt állította, szlovák és magyar politikusok, bűnözők biztosítottak védelmet a két ország adóhivatalainál az ügyletek zökkenőmentes lebonyolításához.

Dömény Zoltán vallomással felérő levelének egy részlete. Fotó: PestiSrácok.hu

Dömény Zoltán vallomással felérő levelének egy részlete. Fotó: PestiSrácok.hu

Ehhez kapcsolódhat az a korábban a Népszabadságban megjelent információ, amely szerint Welsz Tamást 2006-ban, a Gyurcsány-kormány idején „dolgozta fel” először a Nemzetbiztonsági Hivatal, mivel túlságosan nagy lábon élt, és feltűnően jóban volt az adóhatóság egyik akkori magas beosztású munkatársával. A lap közölte, a titkosszolgálat akkori vizsgálata szerint Welsz és az említett adóhatósági munkatárs adóelkerülésekhez és vagyonosodási vizsgálatok sikeres átvészeléséhez nyújtott segítséget.

(írás/fotó www.pestisracok.hu)