Tízéves az Áldozatsegítő Szolgálat
A bűncselekmények traumatizált, ellehetetlenült helyzetbe került sértettjeinek normális életbe való visszatéréséért dolgozik a tíz éve létrejött Áldozatsegítő Szolgálat - mondta el Veisz Gábor, az Igazságügyi Hivatal főosztályvezető-helyettese az MTI-nek.
Kifejtette: Magyarországon évente több tízezer ember válik bűncselekmény áldozatává. Körülbelül egyharmaduknak nincs szüksége állami segítségre ahhoz, hogy feldolgozza a történteket, mert rendelkezik az ehhez szükséges szociális hálóval, emberi kapcsolatokkal és anyagi háttérrel. Az áldozatok egyharmadának alapvetően csak információkra, némi kis útbaigazításra van szüksége ahhoz, hogy eredményesen küzdjön meg a nehézséggel.
Hozzávetőleg az áldozatok egyharmada azonban nem képes a bűncselekmény súlyos következményeivel megbirkózni, és nincs, aki támogassa, ezért állami segítség nélkül végletesen elnehezülne az élete - tette hozzá a szakember.
A magyar jogrendbe átültetett és november 1-jén hatályba lépett uniós irányelv szerint az áldozatsegítő szolgálat munkája a kapcsolatfelvétel után az egyéni szükséglet felmérésével kezdődik. Van, akinek egy nem túl nagy összegű anyagi segítség kell, de minél előbb, hogy legyen hol laknia, legyen mit ennie, tudjon közlekedni, munkába járni, vagy éppen fedezni hozzátartozója temetését. Ez a gyorssegély legfeljebb százezer forintig terjedő összeg lehet, amit a szolgálat napokon belül folyósít a rászorulónak, feltétele a folyamatban lévő büntetőeljárás.
Egy másik pénzbeli támogatás az állami kárenyhítés, ennek felső határa jelenleg mintegy másfél millió forint. Ez a szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmények súlyosan sérült áldozatainak, illetve az elhunyt hozzátartozóinak jár az igazolt kiadások után. E mellett számos más formában is segít a szolgálat, például szükség esetén segít védett szálláshelyhez jutni az emberkereskedők áldozatainak - ismertette Veisz Gábor.
Az Áldozatsegítő Szolgálat szolgáltatásai ingyenesek az érintettek számára. A támogatásokat is csak akkor kell visszafizetni, ha kiderül, hogy az igénylő megtévesztette a szolgálatot, vagy ha utóbb más forrásból megtérül a kára, például a biztosító fizet. Évente több mint 100 millió forintot fordítanak az áldozatok anyagi támogatására - tette hozzá a főosztályvezető-helyettes.
Kiemelte, minden egyes, az áldozatsegítésre fordított forint sokszorosan megtérül. A felmérések azt mutatják, hogy aki egyszer áldozattá vált és utána nem kapott szakszerű segítséget, annak nagyobb esélye van arra, hogy újra áldozattá váljon. Mi több, az sem ritka, hogy aki ma áldozat, holnapra elkövetővé válik, különösen, ha azt tapasztalja, hogy a bűnös büntetlenül marad, az áldozatot pedig magára hagyja a közösség - mondta el a szakember.
Az anyagi segítségnél azonban sokszor fontosabb lehet a tájékoztatás vagy a lelki támogatás - fűzte hozzá.
Kitért arra, az áldozatok többsége nem tudja, hogyan zajlik egy büntetőeljárás, mire kell számítania tanúként az eljárásban. Erre igyekszik felkészíteni a szolgálat azért, hogy az erőszakos bűncselekmény traumáját ne tetézzék újabb megrázkódtatások, mikor például újra és újra fel kell idézni a történteket vagy szembesítik támadójával.
Ezen túlmenően pszichológusok segíthetik az áldozatot abban, hogy túltegye magát a vele történteken, kibeszélhesse fájdalmát, megtanulja racionálisan kezelni a sérelmére elkövetett erőszak nyomán kialakult félelmet, frusztrációt, bezárkózást, poszttraumás stresszt, álmatlanságot, munkateljesítménye, tanulmányi eredménye leromlását és egészségi problémáit.
A szolgálat szakemberei felvilágosító munkával törekszenek arra is, hogy az áldozatok ne váljanak újból sértetté. A tapasztalatok szerint az áldozatok egy részéből nagy mértékben hiányzik egyfajta egészséges gyanakvás, józan bizalmatlanság. Különösen idős, egyedül élő emberekre jellemző, hogy könnyen besurranó tolvajok, csalók áldozatává válnak - mondta a szakember.
A szolgálatnál összesen mintegy félszázan dolgoznak: a fővárosban öten, az egyes megyékben egy-két ember, a 24 órás telefonos szolgálatnál pedig heten. Ezen a telefonvonalon évente több mint tízezer hívást fogadnak. A területi szolgálatok 2015-ben mintegy ötezer esetben adtak felvilágosítást és több mint hétezer áldozat érdekében jártak el. A szolgálat létrejötte óta elmúlt évtizedben több mint kilencvenezer áldozatnak segítettek és további több mint ötvenezer esetben adtak tájékoztatást.
Veisz Gábor szólt arról is: az európai jogfejlődés évszázadokkal ezelőtt kimunkálta és a 20. században uralomra juttatta azt az elvet, hogy a feltételezett elkövetőnek joga van a tisztességes eljáráshoz, garanciákkal kell védeni az állami szervek esetleges túlkapásai ellen. Közölte: itt az ideje, hogy végre az áldozatok jogos érdekeit is figyelembe vegye a büntető igazságszolgáltatás. A formálódó új büntetőeljárási kódexnek már az egyik alapelve az áldozatközpontúság - mondta.
A szakember közölte, Magyarország az áldozatsegítést tekintve Európában az erős középmezőnyhöz tartozik, a régióban pedig élenjárónak tekinthető. Nem csupán déli és keleti szomszédaihoz, de Ausztriához képest is. A szakterület fejlődésében kiemelkedően fontos uniós irányelv kidolgozásánál kulcsmozzanat volt a Magyarország 2011-es EU-elnöksége idején elfogadott Budapest Ütemterv, a törvénymódosítást pedig nemrégiben ellenszavazat nélkül fogadta el a magyar parlament.
Az áldozatok elsősorban a rendőrségen keresztül kerülhetnek kapcsolatba a szolgálattal, a törvény szerint a rendőrség feladata, hogy a tudomására jutott bűncselekmények áldozatait írásban és szóban is tájékoztassa arról, a szolgálatnál milyen segítséget vehetnek igénybe. De a szolgálatnak van nem hivatalos, információs Facebook-oldala, a 06-80-225-225-ös telefonszámon pedig éjjel-nappal szakképzett munkatársak fogadják a hívásokat.
