Auguszta napja van. | 2024.03.29

Commerzbank: további monetáris lazítás várható az eurózónában jövőre

2015-12-10 07:05:54

 

 További monetáris lazítást hajthat végre az Európai Központi Bank (EKB) jövőre, míg az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) várhatóan emelni fogja az alapkamatot - áll a Commerzbank 2016-os előrejelzésében.

 

    A bank szakértői szerint tíz év monetáris lazítás után a Fed december 16-i ülésén elkezdi az alapkamat emelését, és jövőre fokozatosan tovább drágítja a hitelt. Az Egyesült Államok bruttó hazai terméke (GDP) - 2015-höz hasonlóan - 2,5 százalékkal bővülhet jövőre, a növekvő belső kereslet ellensúlyozza a feltörekvő országokban tapasztalt visszaesést és az erős dollár gazdasági növekedést tompító hatását.
    A Commerzbank szerint jövő év végére a jelenlegi közel nulláról több lépésben 1,25 százalékra nőhet az amerikai alapkamat. 
    A bank azt prognosztizálja, hogy az EKB további monetáris lazítást hajt végre 2016-ban, és valószínűleg márciusban 0,1 százalékponttal, mínusz 0,4 százalékra csökkentheti a betéti kamatot. Várakozásaik szerint azonban drasztikus lépés, például az eszközvásárlás havi összegének megemelése nem fog bekövetkezni. 
    A szakértők az eurózóna gazdaságának csupán 1,3 százalékos növekedést jósolnak, míg a legtöbb elemző 1,7 százalékot vár. Ennek oka egyebek mellett a nem teljesítő hitelek és a magas lakossági és vállalati adósságállomány.
    A Commerzbank jövő évi, Németországra vonatkozó 1,3 százalékos növekedési előrejelzése is az 1,8 százalékos elemzői konszenzus alatt van; ennek elsősorban az az oka, hogy a feltörekvő országok gyengülő teljesítménye várhatóan jelentős hatással lesz a német gazdaságra. A szakértők kiemelik az alacsony, 1,6 százalékos infláció által segített stabil belső fogyasztást és a bérek átlagosan 3 százalékos, "egészséges ütemű" növekedését.
    Míg Brazíliában és Oroszországban az ideinél lassabb lesz a GDP csökkenése, a kínai növekedés várhatóan tovább lassul 2016-ban is. Kínában a pénzügyi válság 2008-as kitörése óta a GDP 100 százalékáról 160 százalékára nőtt a vállalati adósságállomány, és gyors ütemben tovább nő.