Államtitkár: az új közbeszerzési törvény segíti a korrupció elleni küzdelmet
Az újonnan módosított magyar közbeszerzési törvény segíti a korrupció elleni küzdelmet, és az egyik legszigorúbb törvénynek tekinthető Európában - mondta a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára azon a szerdai budapesti konferencián, amelyet a Transparency International Magyarország szervezett a korrupcióellenes világnap alkalmából.
Vitályos Eszter felhívta a figyelmet arra, hogy a törvény az eddiginél szélesebb körű átláthatóságot biztosít, növeli a közbeszerzések bizonyos köre esetében az ajánlattevők minimálisan kötelező számát, bővíti az ajánlattevők által kötelezően közzéteendő adatok körét.
A módosítás nyomán bővültek az összeférhetetlenségi szabályok, és a jogvitákban illetékes döntőbiztosok független személyek - tette hozzá. Ez utóbbival kapcsolatban megejegyezte, hogy az előírás történetesen éppen a Transparenvy International Magyarország javaslatára került be a törvénymódosításba. Kitért arra is, hogy az uniós támogatásból megvalósuló közbeszerzési eljárásokat rendszeresen figyelő Európai Bizottság megállapítása szerint Magyarországon csökkent az eljárási hibák aránya.
Vitályos Eszter ismertette az általa vezetett államtitkárság szervezeti felépítését, amelyben minden uniós alapra kiterjedően a Miniszterelnökslg végzi a koordinációt, ám az irányító hatóságok 2014 januárja óta a szaktárcák irányítása alatt állnak.
Margarete Hofmann, az EU csalás elleni hivatala, az OLAF szakpolitikai igazgatója a konferencián kiemelte, hogy az EU kohéziós politikája különösen érzékeny terület a csalások és a korrupciós jelenségek elleni harcban. Arról beszélt, hogy a múlt évtől kezdve növekedett a Magyarország által felderített, uniós pénzekkel összefüggő korrupciós, csalási ügyek száma.
"Minket soha nem az aggaszt, amit a nemzeti hatóságok észlelnek, hanem az, amit nem észlelnek" - jelentette ki az uniós szakilletékes, ezzel támasztva alá, hogy pozitív fejleménynek tartja a Magyarország által Brüsszelnek jelentett esetek számának növekedését 2014-ben az előző évhez képest. Magyarország tavaly az uniós országok élmezőnyébe került a jelentett ügyek számával - tette hozzá.
Margarete Hofmann beszámolt arról, hogy budapesti látogatása során felkereste a magyarországi OLAF Koordinációs Irodát, és méltatta annak tevékenységét.
Colleen Bell, az Egyesült Államok budapesti nagykövete úgy vélekedett beszédében, hogy a korrupció felszámolásának alapvető feltétele a választópolgárok eltökéltsége.
A nagykövet szerint az ilyen mélyen gyökerező problémának a felszámolásához, mint a korrupció, "elkötelezett és éber választókra, valamint oknyomozó újságírókra van szükség". A választópolgároknak eltökéltnek kell lenniük, amikor szembesítik kormányukat az általuk viselt felelősséggel - mondta.
Kitért arra, hogy az Egyesült Államok és Magyarország kerekedelmi kapcsolatrendszere egészséges ugyan, de amerikai üzleti körök azt tapasztalják Magyarországon, hogy létezik az országban "a korrupció érzete". "Nem döntéshozók rokonaival kellene versenyezniük az amerikai vállalatoknak" - jegyezte meg.
Kiemelte a Magyarországon amerikai segítséggel működő rendészeti akadémia jelentőségét, ahol - mint mondta - a korrupció elleni küzdelem szakembereit is képzik.
A nagykövet utalt az átláthatóság kapcsán egyebek közt annak fontosságára, hogy megismerhetőek legyenek a paksi erőmű-beruházással kapcsolatos iratok.
