NATO-főtitkár: a KFOR továbbra is Koszovóban marad
Mindaddig folytatja küldetését a NATO-vezetésű koszovói nemzetközi békefenntartó erő (KFOR), amíg szükség lesz rá, a KFOR mindazonáltal megszüntette azokat a korlátozásokat, amelyek Szerbia légterének bizonyos részeire vonatkoztak a koszovói konfliktus 1999-es befejezése óta - jelentette be pénteken Belgrádban Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.
A szerbiai közszolgálati televízió (RTS) beszámolója szerint Stoltenberg hozzátette: a koszovói eddig a leghosszabb katonai művelete a NATO-nak, ami azt azt elhivatottságot is bizonyítja, amelynek célja a térség biztonságának a fenntartása.
A NATO főtitkára azt is bejelentette, hogy a KFOR megszüntette azokat a korlátozásokat, amelyek 16 évig érvényben voltak Szerbia légterének bizonyos részein. "Tiszteletben tartjuk Szerbia semlegességét" - fűzte hozzá, majd úgy folytatta: a döntéshez a Szerbia és Koszovó kapcsolatának normalizálása érdekében tett lépések és az ez iránti elhivatottság is hozzájárult.
A NATO-tagság folyamatos témát képez a szerb politikában, mivel a NATO 1999-ben bombázásokkal kényszerítette arra Jugoszláviát, hogy leállítsa a helyi albánokkal szembeni vérontást Koszovóban. Az utóbbi évek közvélemény-kutatásai szerint Szerbia lakossága ellenzi hazája belépését a katonai tömbbe, de hasonló politikát folytatott Szerbia jogelődje is, Jugoszlávia a hidegháború idején is tömbön kívül maradt, és az el nem kötelezett országok mozgalmának egyik vezetője volt.
Szerbia 2006 óta tagja a NATO Partnerség a Békéért programjának, az idei év elején pedig aláírta az Egyéni Partnerségi Akciótervet (IPAP), amely a lehető legmagasabb fokú együttműködés a NATO és egy olyan ország között, amely nem kíván csatlakozni ehhez a szövetséghez.
Jens Stoltenberg pénteken Belgrádban hangsúlyozta, hogy a NATO 1999-es beavatkozása "nem a szerb nép ellen irányult, hanem arról szólt, hogy meg kellett állítani a Milosevic-rezsim elfogadhatatlan lépéseit. A NATO-beavatkozás vetett véget a több éve tartó háborúknak a Balkánon".
