OGY - Krónika 5. rész (energetika, közút)
Az MSZP nem, a Jobbik azonban támogathatónak tartotta az energetikai módosításokat szerdán az Országgyűlésben, ahol elkezdték az új úttípust, a gyorsutat bevezető, az egyes közúti és vasúti közlekedéssel, valamint fogyasztóvédelemmel összefüggő törvények módosításának vitáját is.
Energetikai tárgyú törvények módosítása
MSZP: a megújuló energiaforrásokra kellene nagyobb figyelem
Tóth Bertalan, az MSZP vezérszónoka jelezte, hogy nem támogatják az indítványt, s hiányolják a megújuló energiaforrások ösztönzését, azzal kapcsolatos fejlesztések támogatását.
Kérdésként vetette fel, hogy a távhőfillér csökkenése megjelenik-e majd a lakossági számlákban. A paksi atomerőművel összefüggésben az Európai Bizottság kifogásairól érdeklődött és azt is kérdezte, hogy valóban le akarják-e állítani a központi nukleáris alapba való befizetéseket. Utalt arra, hogy egy sajtóban megjelent tanulmány szerint a kormány 1000 milliárd forintot fordítana energetikai cégek vásárlására, szerinte ezt az összeget inkább energiahatékonysági beruházásokra kellene fordítani.
Jobbik: támogatható, de nem teljes körű a javaslat
Kepli Lajos, a Jobbik vezérszónoka jelezte, hogy alapvetően támogathatók a módosítások, de nem tartják azokat teljes körűnek. A képviselő szintén a központi nukleáris alap sorsáról érdeklődött, illetve az energiahatékonysági beruházások ösztönzését szorgalmazta.
A távhőre vonatkozó módosításokkal kapcsolatban a fogyasztók felé tett pozitív lépésként értékelte, hogy a szolgáltató a rá kiszabott bírságot nem háríthatja át a fogyasztókra.
A jobbikos politikus emellett a szolgáltatók kintlévőségeinek alakulásáról kérdezte a kormányt.
MSZP: ne fagyasszák be a nukleáris alapot!
Heringes Anita (MSZP) felidézte, hogy a parlament 1998-ban határozta el, hogy gyűjteni kell a nukleáris létesítmények leszerelésére és ártalmatlanításra, hogy az ne a jövő generációit terhelje. Azt kérte: dobják ki azt a vitaanyagot, amiben felmerült az alap befagyasztása.
Párttársa, Mesterházy Attila a megújuló energiaforrásokra vonatkozó új cselekvési tervet és szabályozási környezetet sürgetett. Mint mondta, a zöldgazdaság ma még kiaknázatlan terület Magyarországon, érdemes elgondolkodni a gazdaságpolitikai és foglalkoztatás-politikai aspektusain.
Aradszki: érdemi kifogás nem merült fel
Aradszki András, fejlesztési tárca energiaügyért felelős államtitkára zárszavában úgy összegzett: a javaslatok szakmai tartalmát senki nem vitatta a vitában, jogi, érdemi, stratégiai kifogás nem merült fel.
Értékelése szerint az energiahatékonyság növelése szempontjából jól áll Magyarország, de nem lehet hátradőlni. Méltatta, hogy az elmúlt években jelentősen csökkent a felhasznált energia, egyebek mellett az Otthon Melege programnak köszönhetően.
A kintlévőségeket firtató kérdésre reagálva elmondta, hogy a rezsicsökkentés előtt, 2012 májusában 1,4 milliárd forintot tett ki, idén májusban pedig nem érte el az 1 milliárdot. A fogyasztók számát tekintve 2012-ben 3 millió érintett volt, ma 1,8 millió - tette hozzá.
Pakssal összefüggésben rögzítette, hogy nem a projekttörvényt érinti a módosítás, hanem egyes sugárvédelmi feladatokat. Megjegyezte: a nukleáris alapra vonatkozó vitaanyag nem a kormány álláspontja.
A közúti törvény módosítása
NFM: az állampolgárok mindennapi életét könnyítő szabályokat tartalmaz a javaslat
Az egyes közúti és vasúti közlekedéssel, valamint fogyasztóvédelemmel összefüggő törvények módosításának általános vitájában Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára úgy értékelt, hogy a javaslat számos az állampolgárok mindennapi életét könnyítő szabályt tartalmaz.
Az államtitkár a fontosabb rendelkezések közül kiemelte, hogy módosul a szabálytalan parkolás esetén fizetendő pótdíj megfizetésére rendelkezésre álló határidő számításának módja. A hivatalos postai értesítés kézbesítésének napjától számítják a jövőben a határidő kezdetét - részletezte.
Elmondta, a javaslat megteremti a közúti járművek műszaki megfelelőségét vizsgáló piacfelügyeleti rendszer alapvető szabályait. A rendszer alapja - folytatta - a szakértői intézmény által kiadott jármű, a járműalkatrész alkalmassági tanúsítások, illetve jóváhagyások kötelező alkalmazása.
Fónagy János szerint a módosítás célja a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok, valamint a hozzájuk forgalmazott alkatrészek hamisításának visszaszorítása.
Kitért arra is, hogy a hatékonyabb fellépést teszi lehetővé az a módosítás, amely alapján a közút kezelője a tömeg- és tengelysúly-ellenőrzésekkel egyidejűleg a külföldi fuvarozó közlekedési engedélyét is ellenőrizheti.
Hozzátette: az útdíjfizetés nélkül, illetve szabálytalanul közlekedő a 3,5 tonna feletti tehergépjárművekre is világosabb szabályokat tartalmaz a javaslat.
Hatékonyabb lesz a fellépés az e-matricás szabályokat megszegőkkel szemben, mert a pótdíjfizetési felszólítás kiküldésére csak a szabályszegő üzembentartó adatainak felderítését követően van lehetőség - mondta.
Az államtitkár beszámolt arról is, hogy személygépkocsik és a kistehergépkocsik időszakos hatósági vizsgálata az erre a célra kialakított, kijelölt vizsgálóállomások hatáskörébe fog tartozni, ezzel felszabadítva a kormányhivatalok által működtetett műszaki vizsgabázisok kapacitásait.
Fónagy János közölte, a vasúti törvény módosításának célja, hogy a vasútüzemhez szükséges vagyon tulajdonosi és vagyonkezelői helyzete tartósan rendeződjön.
Elmondta, a javaslat megteremti az egységes online vitarendezési platform szabályait.
