Andrea napja van. | 2024.04.18

OGY - Krónika 12. rész (elektronikus ügyintézés)

2015-11-17 18:04:40

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló általános vitával folytatta munkáját a parlament kedden. Amíg a kormánypártok a fejlesztés előnyeit hangsúlyozták, az MSZP alacsony színvonalú, összedobált elemekből álló javaslatról beszélt, a Jobbik szónoka szerint pedig nem biztos, hogy zökkenőmentes lesz az átállás.


    Kormány: megújulnak az elektronikus ügyintézési szolgáltatások

    Az előterjesztést ismertető Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára hangsúlyozta, hogy tavasszal fogadták el az e-kártyához szükséges törvénymódosításokat. Az új igazolvány január 1-től valamennyi polgár rendelkezésére állhat, ezért elengedhetetlen, hogy az egyes folyamatok is megújuljanak - közölte.
    A jelen szabályozás az elektronikus ügyintézés szabályait valamennyi eljárástípushoz, sőt a közszolgáltatók számára is elérhetővé teszi - emelte ki. Egységesen rendezik az elektronikus kapcsolattartás szabályait, az azonosítási lehetőségeket, a rendelkezések nyilvántartását vagy az automatikus döntéshozatali eljárások alapvető rendelkezéseit.
    A törvényjavaslat alapján megújulnak az elektronikus ügyintézési szolgáltatások is, biztonságosabb lesz az ügyfélkapu, tág lehetőségek nyílnak az e-kártyával és a telefonnal történő ügyintézések előtt is.
    A gazdálkodó szervezeteknek 2016-tól a peres eljárások során kötelező lesz az elektronikus ügyintézés - emelte ki.
    
    Fidesz: ki kell terjeszteni elektronikus ügyintézést

    Vitányi István (Fidesz) azt mondta, az alaptörvényben kötelezettséget vállaltak arra, hogy a technológia fejlődés eredményeit felhasználják a közigazgatás korszerűsítése, a bürokrácia csökkentése, az állampolgárok életének megkönnyítése érdekében.
    A javaslat célja az elektronikus úton történő ügyintézés kiterjesztése, az ehhez szükséges feltételek jogalapjának megteremtése, valamint az ügyintézési szolgáltatást nyújtó állami és nem állami szervezetek elektronikus ügyintézésre szorítása - jelentette ki.
    A javaslat meghatározza az elektronikus ügyintézést biztosító szerv kötelezettségeit, hogy a lehető legmagasabb fejlettségi szintet érjék el - emelte ki. Az indítvány alapján az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles arra, hogy olyan információs rendszert működtessen, amelyik legalább az ügyfél ügyintézési rendelkezéseinek lekérdezését, a személyre szabott ügyintézési felületet, az elektronikus azonosítási megoldások használatát, a biztonságos kézbesítést biztosítja - mondta.

    MSZP: alacsony színvonalú a javaslat

    Velez Árpád (MSZP) véleménye szerint a javaslat kidolgozottsága elfogadhatatlanul alacsony színvonalú, az indítvány önkényesen összedobált elemekből áll, úgy tűnik, mintha az előterjesztő három önálló törvényt helyezett volna egymás mellé egy salátatörvénybe. A szocialista vezérszónok azt mondta, a jogszabály jelen formájában elfogadhatatlan, csak jelentős átalakítások után lehet róla ténylegesen vitát folytatni. A politikus egyúttal kérte, hogy vonják vissza a beterjesztést.
    Visszautalt arra, hogy az MSZP kormányzása időszakában nagy hangsúlyt fektetett az elektronikus ügyintézés és kapcsolattartás elterjesztésére. Úgy fogalmazott, hogy a Fidesz-kormány viszont kidobta a működőképességet és az elterjedést segítő szabályokat, évekig visszafejlődött ez a terület. A Fidesz éveket és milliárdokat pazarolt el és még mindig nincs nyoma a rendszerszerű építkezésnek, tervezésnek - mondta.
    A jelenlegi javaslat nem halad a korral, azzal a kormánynak csak a 2011-es, a "rombolás előtti" állapotokat sikerül majd elérni - mondta.

    KDNP: egységes rendszer keretében történjenek az informatikai fejlesztések

    Vejkey Imre (KDNP) úgy fogalmazott: a javaslat célja az, hogy a XXI. század technikai fejlődéséhez igazodva terjesszék ki az elektronikus ügyintézést, az ügyintézési szolgáltatást nyújtó állami és nem állami szervezeteket egységes elvek mentén szorítsák rá az elektronikus ügykezelésre.
    A politikus az e-ügyintézés szintjeit sorolva azt mondta, az első szint az elektronikus információnyújtás, a második szint a szükséges nyomtatványok letölthetősége, a harmadik pedig az online letölthetőség. A negyedik szinten már a teljes ügymenet elektronizált, beleértve az illetékeke lerovása is. Mostanában megjelent az ötödik szint, a perszonalizáció is - ismertette.
    Fontos, hogy az informatikai fejlesztések megfelelő színvonalon és egységes rendszer keretében történjenek meg - tette hozzá a politikus.

    Jobbik: nem biztos, hogy zökkenőmentes lesz az áttérés

    Az ügyintézés közelmúltbeli történetét áttekintő Gyüre Csaba (Jobbik) azt mondta, reméli, rászorítják a hatóságokat, hogy minél nagyobb mértékben használják az elektronikus ügyintézést. A természetes személyeket viszont csak jogszabály kényszerítheti arra, hogy igénybe vegyék az elektronikus ügyintézést - tette hozzá.
    A gazdálkodó szervezetekről beszélve azt mondta, a szakértők összefüggést látnak a GDP növekedése és az elektronikus ügyintézésre való áttérés között.
    Az ügyintézés nem lesz helyhez és időhöz kötött, az e-közigazgatás használata pedig közvetve erősíti a szolgáltatásokat - hívta fel a figyelmet.
    Az áttérés nem biztos, hogy teljes egészében zökkenőmentes lesz - jegyezte meg a képviselő.

    Az elnöklő Sneider Tamás lezárta a vitát.