Monetáris tanács: az alapkamat szintje és a laza monetáris kondíciók fenntartása összhangban van az inflációs cél elérésével
A monetáris tanács megítélése szerint a jegybanki előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett az alapkamat aktuális szintje és a laza monetáris kondíciók tartós, a teljes előrejelzési időhorizonton való fenntartása összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság megfelelő mértékű ösztönzésével - olvasható a tanács kamatdöntés után kiadott keddi közleményében.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi, kamatdöntő ülésén az elemzői várakozásoknak megfelelően 1,35 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot.
Az az alapkamat már a negyedik egymást követő hónapban maradt a rekordalacsony 1,35 százalékon. Matolcsy György MNB-elnök a júliusi kamatdöntő ülés után jelentette be, hogy véget ért az alapkamat-csökkentési ciklus, a jegybank a következő években hosszan tartó, laza monetáris politikára rendezkedik be.
A monetáris tanács megítélése szerint folytatódik a magyar gazdaság növekedése. A gazdaságot változatlanul kihasználatlan kapacitások jellemzik, így a hazai reálgazdasági környezet dezinflációs hatású marad. Az infláció továbbra is számottevően a jegybanki cél alatt alakul.
A tanács közleménye kitér arra: 2015 októberében az éves fogyasztóiár-index és a maginfláció is emelkedett, ezzel az infláció újra pozitív tartományba került. Az alapfolyamat mutatói mérsékelt inflációs nyomást jeleznek. Az élénkülő belső kereslet és az emelkedő bérek miatt a maginfláció fokozatosan növekedhet, azonban a tartósan alacsony költségkörnyezet visszafogja a fogyasztóiár-index emelkedését.
A közleményben rámutatnak: az inflációs várakozások cél körül történő stabilizálódása hozzájárul ahhoz, hogy a kibocsátási rés záródásával az árazás és a bérezés középtávon is a jegybanki inflációs céllal összhangban alakuljon. Az infláció a következő hónapokban még számottevően elmarad a 3 százalékos céltól, csak az előrejelzési időhorizont végére érhet annak közelébe.
Az előzetes GDP-adatok alapján 2015 harmadik negyedévében a vártnál visszafogottabb ütemben folytatódott a gazdaság bővülése. A lassuló külső kereslet következtében a harmadik negyedévben az ipari teljesítmény mérséklődött az előző negyedévhez viszonyítva, ami hozzájárulhatott a gazdasági növekedés lassulásához.
A kiskereskedelmi forgalom dinamikája az elmúlt hónapokban stabilan alakult, a termékek széles körében nőtt az értékesítés. A foglalkoztatás tovább bővült, miközben a munkanélküliségi ráta mérséklődött. A gazdaság növekedésében egyre markánsabb szerephez juthat a belföldi kereslet. Az állami beruházások az EU-forrásbeáramlás erőteljes csökkenésével párhuzamosan várhatóan mérséklődnek, aminek hatását a magánberuházások fokozatos élénkülése és a jegybank növekedéstámogató programja ellensúlyozhatja.
Az előző kamatdöntés óta elsősorban az EKB lazább monetáris politikai irányultságra utaló kommunikációja, a Fed kamatemelése körül továbbra is fennálló bizonytalanság, valamint a feltörekvő piacok növekedési kilátásaival kapcsolatos aggodalmak hatottak a piacokon a kockázatvállalási hajlandóságra - állapította meg a tanács.
A magyarországi pénzpiacot megnövekedett volatilitás jellemezte, a forint némileg gyengült az euróval szemben. A magyar CDS-felár és a hosszú államkötvény hozamok az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban érdemben nem változtak. A piaci hozamvárakozások az alapkamat tartós tartására vonatkozó jegybanki iránymutatással összhangban alakultak. Az előretekintő pénzpiaci reálkamatok negatív tartományban tartózkodnak, és az infláció emelkedésével tovább süllyedhetnek.
A monetáris tanács úgy értékelte: a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság változatlanul óvatos monetáris politikát indokol.
