MNB-hitel Az MNB új hitelprogramot indít
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2016 januárjában elindítja a növekedéstámogató programot (ntp), ami a bankok piaci hitelezéshez való visszatérését segíti elő a növekedési hitelprogram (nhp) fokozatos kivezetésével és az új piaci hitelprogram (php) meghirdetésével; a programok eredményeképpen a vállalati, illetve a megcélzott kkv-hitelállomány 2016-ban 250-400 milliárd forinttal emelkedhet, ami 5-10 százalékos éves hiteldinamikának felel meg - jelentette be az MNB kedden.
A jegybanki közlemény szerint az MNB célja, hogy a hitelpiac az nhp fokozatos kivezetésével is zavartalanul működjön, valamint a hitelállomány a jegybankra való kisebb ráutaltság mellett fenntartható módon növekedjen. A piaci hitelprogramban részt vevő bankok az új jegybanki eszközök igénybevételével automatikusan számszerű hitelezési vállalást tesznek, így lehetővé válik a hitelezésben aktív és passzív bankok körének elhatárolása.
Az ntp részeként a jegybank elindítja az nhp két pillérből álló harmadik, kivezető szakaszát, melynek keretében 2016. január elejétől december végéig köthetnek hitelszerződést a hazai kkv-k. Az MNB mindkét pillért 300 milliárd forintos keretösszeggel hirdeti meg.
Az első pillér keretében az MNB a korábbi két szakaszhoz hasonlóan 0 százalékos kamat mellett biztosít refinanszírozást a hitelintézeteknek, amelyet azok legfeljebb 2,5 százalékos kamat mellett hitelezhetnek tovább forintban a vállalkozásoknak. A második szakaszhoz képest szűkül a hitelcélok köre, valamint 1 milliárd forintra csökken a maximálisan felvehető hitelösszeg, hogy a korlátozott volumen a kisebb szereplők minél szélesebb rétege számára tegye lehetővé beruházásaik megvalósítását.
A második pillérrel a hosszú lejáratú devizafinanszírozásban megfigyelhető piaci torzulást kívánja kezelni a jegybank, mivel a többségében devizabevétellel rendelkező vállalkozások eddig érdemben nem tudtak részesülni a programból, miközben külföldi versenytársaikhoz képest kedvezőtlenebb feltételek mellett juthattak finanszírozáshoz. Az MNB szintén 0 százalékos kamat mellett nyújt forinthitelt a hitelintézeteknek, ezt azonban egy piaci árazású devizacsereügylet (CIRS) formájában euróra cseréli a devizatartalék terhére.
A hitelintézetek az így kapott forrást legfeljebb 2,5 százalékos kamatmarzs mellett adhatják tovább a természetes devizafedezettel rendelkező kkv-knak.
Az nhp fokozatos kivezetésével párhuzamosan a hitelezési kockázatok csökkentése érdekében az MNB bevezet egy új, a bankok piaci hitelezésre való átállását támogató, pozitív ösztönzőket tartalmazó intézkedéscsomagot. A piaci hitelprogram (php) három részből áll.
A jegybanki eszköztár kiegészítése hitelezési aktivitáshoz kötött kamatcsere-ügylettel (HIRS) és preferenciális betéti lehetőséggel; banki tőkekövetelményekben megtestesülő ösztönzés; vállalati hitelinformációs rendszer bankrendszer általi igénybevételének lehetősége.
A jegybanki eszköztárt kiegészítő eszközök az igénybevétel feltételén keresztül ösztönzik a hitelezést, ugyanis a programban részt vevő hitelintézetek vállalják, hogy növelik kkv-hitelállományukat. A hitelezési aktivitáshoz kötött kamatcsere-ügyletek (HIRS) a bankok hitelezésből adódó kamatkockázatának kezelése révén, a kockázat jegybank általi részleges átvállalásán keresztül segíti a hitelezést.
A HIRS-ügyletek keretösszege 1000 milliárd forint, amelyek 2016-ban egy korlátozott időszakon keresztül, legfeljebb 3 éves futamidőn lesznek elérhetőek. Az igénybevétel feltétele, hogy az ügyletek futamideje alatt a bankok évente az igénybevett volumen negyedével, azaz teljes kihasználtság esetén 250 milliárd forinttal növeljék a (teljesítő) kkv-hitelállományukat.
A preferenciális betételhelyezési lehetőség kiegészítő eszköz, melynek keretében a bankok irányadó kamat mellett helyezhetik el tartalékkötelezettség feletti likviditásuk egy részét elszámolási számlájukon. A bankrendszeri likviditás várható csökkenése felértékeli a likviditáskezelést segítő eszközöket, így a preferenciális betétet is. A kiegészítő eszközként bevezetett preferenciális betét keretösszege 500 milliárd forint.
A banki tőkekövetelményekben megtestesülő kedvezmények szintén hozzájárulhatnak a dinamikusabb hitelezéshez. Kisebb kockázatot jelenthet egy bank működése esetén a fenntartható kkv-hitelezést előtérbe helyező üzleti modell, így ilyen esetekben felmerülhet kisebb felügyeleti tőkekövetelmény alkalmazása. Az ezzel kapcsolatos pontos szabályozás a bankszektorral való egyeztetést követően konkretizálódhat - áll a közleményben.
Ismertetik azt is, folyamatban van az MNB-ben egy vállalati hitelinformációs rendszer kialakítása, amely hatékony eszköz lehet a bankok számára a hitelezési kockázatok minél pontosabb feltérképezésében.
Az ntp előkészítési szakaszában többkörös, konstruktív egyeztetések zajlottak a Magyar Bankszövetség és az MNB között - áll a közleményben. A jegybanki célokhoz illeszkedő banki felvetéseket az MNB figyelembe vette, illetve jelentős mértékben beépítette a programba. A php-ban részt vevő bankok az eszközök igénybevételével a kkv-szegmensben számszerű hitelezési vállalást tesznek, a program így lehetővé teszi a hitelezésben aktív és passzív bankok körének elhatárolását.
Az MNB megjegyezte, az nhp első és második szakaszában, valamint az nhp+ konstrukcióban együttvéve több mint 28 ezer mikro-, kis- és középvállalkozás (kkv) jutott finanszírozáshoz, 1800 milliárd forintot meghaladó összegben. A program következtében a 2008-2013 közötti folyamatos csökkenés után a kkv-hitelállomány 2013 végétől újra nőtt, ami 1-1,5 százalékponttal emelte a gazdasági növekedést az elmúlt két évben.
