OGY - Krónika 4. rész (arcképelemzési nyilvántartás)
Bűnmegelőzési, bűnüldözési célokat szolgál az arcképelemzési nyilvántartás létrehozása - hangzott el az erről szóló előterjesztés keddi, parlamenti vitájában. A kormánypártok támogatták a javaslatot, míg az ellenzék élesen bírálta azt.
BM: a bűnüldözést szolgálja a gyors beazonosíthatóság
A bűnmegelőzést, a bűnüldözést segíti az arcképelemzési nyilvántartás létrehozása, amely által lehetővé válik ismeretlen elkövetők gyors beazonosítása vagy a személyazonosság pontos meghatározása - mondta a törvényjavaslatot ismertetve Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium államtitkára.
Mint mondta, az okmányhamisítás új formái jelentek meg, a tevékenység gyakran a határon is átnyúlik, így hatékonyabban kell fellépni azokkal szemben.
A javaslat egy kizárólagos állami szerv hatáskörébe utalja a nyilvántartás kezelését, a bűnüldöző szervek innen kérhetnek adatokat - tette hozzá. A kezelőhöz egy úgynevezett ősfeltöltés keretében kerülnek fotók olyan hatóságoktól, amelyek fényképes igazolványt állítanak ki - ismertette - a többi közt az úti okmány kiállítójától vagy az idegenrendészeti hatóságtól, később a tárolt adatokat pedig folyamatosan frissítik.
A központi adatkezelőhöz a többi közt a bíróság, a rendőrség, az ügyészség, a büntetés-végrehajtás vagy nyomozást, körözést végző szerv fordulhat.
Hangsúlyozta: a nyilvántartásban az arcképmás adatokból képezett arcképprofilok szerepelnének, azaz nem maga a fénykép, hanem egy ahhoz rendelt technikai számok, amelyek alkalmatlanok az arckép visszafejtésére.
Ismertette az előterjesztés garanciális szabályait is: a központi szerv az adatkezelést minden mástól elkülönítetten végzi. Az arcképprofilhoz egyéb biometrikus adatot, például ujjlenyomat nem kapcsolható.
Mint arról az államtitkár beszámolt, az előterjesztés tartalmazza a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság javaslatait, észrevételeit.
Változik a hírközlési törvény is, annak érdekében, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a megfelelő formátumban kapjon adatokat az egyes szolgáltatóktól. Hozzátette: a szolgáltatók ezen adatokat csak Magyarországon kezelhetik, azokat nem vihetik külföldre.
Fidesz: új bűncselekmények indokolják az adatbázist
Ágh Péter (Fidesz) rámutatott arra, hogy az új adatkezelést a többi között az okmányhamisítás számos új elkövetési módjai, azok határon átnyúló jellege teszi szükségessé, a gyors azonosítás érdekében.
Mint azt kiemelte, meg kell teremteni a rendvédelmi és közigazgatási felhasználás jogi alapjait.
Hangsúlyozta: nem a fénykép, hanem a tervek szerint betűkből és számokból álló halmazt tartalmaz majd a nyilvántartás, a kódot pedig nem lehet majd képpé visszaalakítani.
Hozzátette: sokan adják meg képmásukat internetes felületeken. Mint mondta, nagy segítség a bűnüldöző szerveknek.
MSZP: számos elfogadhatatlan elemet tartalmaz a javaslat
Bárándy Gergely (MSZP) kijelentette: számára elfogadhatatlan a telefonlehallgatási szabályok módosítása, amely szerinte akár politikai célokat is szolgálhat.
A politikus túlságosan szélesnek ítélte azon hatóságok körét, akik jogosultak lesznek az adatigénylésre, ironikusan azt mondta: inkább azokat kellene megnevezni, akik nem kérhetnek adatokat.
Helyeselte, hogy az adatkérés minden esetben csak konkrét ügyhöz kapcsolódhat, és azt is, hogy az előterjesztés számos garanciát tartalmaz a személyes adatok védelmére.
Kritizálta ugyanakkor, hogy a javaslat egy "totális", mindenkire kiterjedő nyilvántartást hoz létre, amely szerinte erősen veszélyezteti a magánszférát. Aggályosnak nevezte a nemzetbiztonság széleskörű adatkérési lehetőségét, azt, hogy specifikálás nélkül kérhetnek adatot.
Kijelentette azt is: az adatvédelmi hatóság kérését nem sikerült teljesíteni, az adatkérést nem a lehető legszűkebb körre alkalmazzák, így akár alapjogok is csorbát szenvedhetnek.
KDNP: társadalmi érdek fűződik a nyilvántartás létrehozásához
Firtl Mátyás (KDNP) szerint társadalmi érdek teszi indokolttá a törvény elfogadását.
Hangsúlyozta: csak a központi szerv kezeli az arcképprofilok összességét, a rendszer pedig egy olyan országot hatósági nyilvántartás, amely a hatálya alá tartozó adatokat és az azokhoz rendelt kapcsolószámokat tartalmazza.
Az arcképmás személyes adatnak minősül - hangsúlyozta - és az alaptörvény értelmében is indokolt a biometrikus adatkezelés törvényi szabályozása.
A képviselő ismertette az adatbázis létrehozásának módját és az adatkiadás biztonságát is, hangsúlyozva: a törvény határozná meg, mely szervek jogosultak az adatigénylésre. A keresés minden esetben ügyhöz kötötten történik, arcképelemzési tevékenység akkor folyik, ha megjelölik a célt - fűzte hozzá, a tevékenységet pedig részletesen naplózzák.
Jobbik: nem rendeletben kellene kijelölni az adatkezelőt
Apáti István (Jobbik) szintén túl hosszúnak ítélte azon szervek listáját, akik hozzáférhetnek a rendszerhez. Szerinte gyengíti a bizalmat, hogy rendeleti úton jelölik ki azt a központi szervet, amely az adatkezelést végzi. Még az sem tudható, hogy egy újat hoznak-e létre, vagy egy meglévőt bíznak meg a feladattal - kifogásolta.
Számos megválaszolatlan kérdés is van szerinte az előterjesztésben, amely emiatt nem támogatható - jelentette ki.
Mi garantálja, hogy nem adnak majd át indokolatlanul sok adatot például a rendőrségnek? - sorolta kifogásait.
A mobilszolgáltatóknak biztosítani kell a lehallgathatóságot - mutatott rá, és feltette a kérdést: melyik cég lesz az, amelynek a szoftverét használni fogják erre? Azt is firtatta: a kormánnyal szembeni tüntetésen való részvétel eredményezi-e az adatbázisba való bekerülést? Miért kerül be mindenki a nyilvántartásba, akiről fényképes okmány készült? - sorolta kérdéseit.
