Engedélyt kapott a borsodnádasdi pirolízisüzem – tiltakozik a lakosság!
Lakossági tiltakozó akció indult Borsodnádasdon a helyi műanyagfeldolgozó ellen. A borsodnádasdiak ellenállását az váltotta ki, hogy a SlavkaSkHungary Kft. megkapta az egységes környezethasználati engedélyt (EKHE) a város belterületén, az egykori Lemezgyár csarnokában létesített pirolízisüzem működtetésére. A műanyagfeldolgozó kapcsán a beruházó korszerű hulladékhasznosító technológiáról beszél, a helyi lakosok pedig környezeti és egészségügyi kockázatok miatt tiltakoznak.
A lakosok szerint nem volt megfelelő társadalmi egyeztetés
Több borsodnádasdi lakos azt kifogásolja, hogy a műanyagfeldolgozó üzem létesítése előtt nem volt átfogó lakossági tájékoztatás, és azt vélelmezik, hogy a polgármesteren és a jegyzőn kívül másoknak sokáig nem volt érdemi információjuk a beruházásról.
Információink szerint több képviselő-testületi ülésen felhozódott a műanyagfeldolgozó ügye, azonban a képviselők május 26-án kaphattak teljes átfogó tájékoztatást arról, hogy a város közepén, a régi Lemezgyár egyik csarnokában műanyagfeldolgozó üzem létesül a lakóházaktól 50–100 méterre.
Az ülésről készült jegyzőkönyv szerint, a lakossági tájékoztatás elmaradását vetette fel Sulyok György önkormányzati képviselő, aki az alábbi kérdést fogalmazta meg a beruházó cég igazgatójának, Czakó Ignácnak:
Sulyok György önkormányzati képviselő kérdése:
„Hiányolom, hogy lakossági egyeztetés nélkül megépítették ezt az üzemet. Nem tartja szükségesnek, hogy ez azért jó lett volna?”
Czakó Ignác válasza:
„Ez az én saját rizikóm volt, mert a felügyelőség még nem adta meg az engedélyt, és ha mégsem fogják megadni, akkor le kell bontsam, el kell szállítanom a berendezéseket, de bízom benne, hogy ez nem fog megtörténni.”
A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvet ide kattintva olvashatja el.
A polgármester és a képviselő-testület menesztését követelik
A borsodnádasdi pirolízisüzem egységes környezethasználati engedélyköteles (EKHE), ezért a magyar és uniós jogszabályoknak megfelelően biztosítani kell a nyilvánosság részvételét. Közzé kell tenni az eljárás megindítását, biztosítani kell a dokumentáció nyilvános elérhetőségét, hogy az érintettek meghatározott határidőn belül észrevételeket tehessenek.
Célszerű lett volna egy lakossági fórum megtartása a beruházás megkezdése előtt, mert akkor kiderülhetett volna, hogy a lakosság támogatja vagy ellenzi a beruházást.
A borsodnádasdi ügy már sokadjára veti fel azt a kérdést, hogy egy jelentős helyi beruházás előtt milyen mértékű lakossági egyeztetés tekinthető elegendőnek. A tiltakozó lakosok szerint az önkormányzat nem képviselte megfelelően a helyi közösség érdekeit.
Júniusban több lakossági fórumot tartottak, de úgy tűnik, nem sikerült a résztvevőket meggyőzni. A kérdések és az aggályok egyre inkább halmozódnak.
Fajsúlyos kérdésként merül fel, hogy lehet-e az ott élők megkérdezése nélkül, a fejük felett dönteni egy ekkora horderejű ügyben, ahol a város „közepén”, 50–100 méterre a lakóházaktól, évi 3000 tonnás hulladékfeldolgozó üzem működhet.
Több lakos úgy nyilatkozott, hogy semmibe vették az egészséges lakókörnyezethez való jogukat, amikor a lakókörnyezetük közvetlen közelében engedélyt adtak évi 3000 tonna hulladék feldolgozására.
Kérdéseink a polgármesterhez
A polgármestert e-mailben tudtuk elérni, és az alábbi kérdéseket tettük fel. Amint válasza megérkezik, frissítjük cikkünket.
"Tisztelt Kovács Attila Polgármester Úr!
A Borsodnádasdon megvalósuló pirolízisüzem beruházásáról készítünk háttéranyagot. Szeretnénk bemutatni az önkormányzat álláspontját is, ezért kérjük szíves válaszát az alábbi kérdésekre.
- Mikor szerzett tudomást az önkormányzat a beruházásról?
- Milyen egyeztetések zajlottak a beruházó és az önkormányzat között?
- Miért nem került sor lakossági fórumra a beruházás előkészítése során, vagy ha volt ilyen, mikor és milyen formában?
- Az önkormányzat tett-e észrevételt vagy javaslatot az engedélyezési eljárás során?
- Milyen garanciákat kapott az önkormányzat a zaj-, szag- és légszennyezés megelőzésére?
- Az önkormányzat szerint milyen előnyökkel és milyen kockázatokkal járhat a beruházás a település számára?
- Az egységes környezethasználati engedély kiadása után tervez-e az önkormányzat további tájékoztatást vagy lakossági fórumot?
- A lakosság a képviselő-testület lemondását követeli. Ön lemond-e a lakossági nyomás hatására?
Köszönöm együttműködését, válaszát változtatás nélkül jelentetjük meg.
Két országgyűlési képviselő képviseli Borsodnádasdot
Április 12-én dr. Németh Csilla (TISZA) listán, dr. Csuzda Gábor (Fidesz–KDNP) pedig egyéni választókerületben szerzett országgyűlési mandátumot, így ketten képviselhetik a Parlamentben a település érdekeit.
Németh Csilla Facebookon reagált a borsodnádasdi ügyre, amelyből kiderül, hogy a képviselő a lakosság oldalán áll.
Szerettük volna megtudni Csuzda Gábor véleményét is. Szombaton reggel háromnegyed kilenckor telefonon kerestük. A képviselő első hívásunkat nem fogadta, majd néhány perccel később visszahívott. A beszélgetés során kifogásolta a szombat reggeli megkeresés korai időpontját, ezért érdemi nyilatkozatot nem adott a borsodnádasdi pirolízisüzem ügyében. Álláspontját továbbra is várjuk, és amennyiben megküldi, azt változtatás nélkül közöljük
Naponta 8,5 tonna műanyaghulladékot dolgozhatnak fel pirolízises technológiával
A pirolízis nem azonos a hagyományos hulladékégetéssel. A műanyaghulladék a reaktorban oxigénmentes környezetben bomlik le, ugyanakkor a folyamat fenntartásához szükséges hőt rendszerint a keletkező gáz egy részének elégetésével állítják elő. Ezért a technológia tartalmaz égési folyamatot, de a hulladék lebontása nem közvetlen égetéssel történik. A folyamat végén olaj, gáz és széntartalmú maradék keletkezik.
Július 1-jén a beruházó BO/32/00309-42/2026 számon megkapta a környezetvédelmi hatóságtól az egységes környezethasználati engedélyt (EKHE), amely 2031. július 1-jéig érvényes.
- Az üzem az év 337 napján, reggel 6 és este 22 óra között üzemelhet.
- Naponta 8,5 tonna műanyaghulladékot dolgozhat fel.
- A cég telephelyén 99 tonna műanyagot tárolhat.
- Az engedély nem teszi lehetővé PVC feldolgozását, ami azért fontos, mert ennek a műanyagtípusnak a bontásakor sósavgáz keletkezhet, amely fokozott kezelést igényel.
- Ha az üzem az engedélyben meghatározott évi 2864 tonna műanyaghulladékot feldolgozza, akár 2,35 millió liter pirolízisolajat is előállíthat.
- Melléktermékként még 300–500 tonna pirolízisgáz keletkezhet, amellyel a reaktort fűtik, valamint 200–400 tonna széntartalmú maradék (char vagy koksz jellegű maradék).
Ez napi szinten megközelítőleg 7000 liter olaj előállítását jelenti.
Fontos megjegyezni, hogy ezek az adatok az engedélyben meghatározott paraméterek alapján készített becslések, és nem a tényleges termelési adatok.
Az Alibabán is megvásárolható ez a technológia
Az engedélyezési dokumentumban az szerepel, hogy a borsodnádasdi üzemben 1 db BESTON BLJ-16 típusú pirolízisberendezést alkalmaznak, amelynek a gyártó által megadott névleges kapacitása napi 16 tonna, a hatóság azonban csak napi 8,5 tonna műanyaghulladék feldolgozását engedélyezte.
A berendezést a kínai Beston cég sorozatban gyártja, és közel száz országba exportálja. Érdekesség, hogy a BLJ-16 típusú pirolízisberendezés az A közösségi médiában többen kifogásolták, hogy a berendezés kereskedelmi forgalomban is elérhető, mivel az interneten szabadon forgalmazott technológia került a város közepére.
Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy önmagában az a tény, hogy egy ipari berendezés kereskedelmi forgalomban megvásárolható, nem jelent szabálytalanságot. A döntő kérdés az, hogy az üzem megfelel-e a magyar és európai uniós környezetvédelmi, biztonsági és kibocsátási előírásoknak, valamint az engedélyben előírt feltételeknek.
Egészséges lakókörnyezet kontra profit
A borsodnádasdi pirolízisüzem ügye túlmutat egy ipari beruházáson, amely megmutatta, hogyan születnek meg a helyi közösségek életét évtizedekre meghatározó döntések, és mennyire vonják be ezekbe azokat, akiknek együtt kell élniük a következményekkel.
A konkrét ügyben a beruházó minden szükséges engedélyt megszerzett, és az is feltételezhető, hogy a hatóságok a jogszabályoknak megfelelően jártak el. Azonban demokráciában nem elég jogszerűnek lenni, legitimnek is kell maradni, nevezetesen nem dönthetnek azoknak a feje felett, akik egy ilyen beruházás következményeit viselik, akik úgy érzik „jogszerűen” fosztottak meg az élhető és egészséges lakókörnyezetüktől. A jogszabályok betartása nem pótolja az őszinte tájékoztatást és a valódi társadalmi párbeszédet.
Ha egy település lakói utólag értesülnek arról, hogy a lakóházaiktól néhány tíz méterre évente több ezer tonna műanyaghulladék feldolgozására alkalmas üzem létesül, érthető módon elveszítik az amúgy is gyenge lábakon álló bizalmukat.
A közéletben tisztséget viselőknek jogi és erkölcsi felelősségük van a közösségük iránt. A polgármesternek, a képviselő-testületnek – feltéve ha megfelelő információjuk van - és a beruházónak közös érdeke kellene legyen, hogy egy ekkora horderejű beruházás ne a megosztottság, hanem az együttműködés példája legyen.
Borsodnádasd lakói nem csupán válaszokat várnak, mindenekelőtt azt szeretnék tudni, hogy a település jövőjéről szóló döntésekben számít-e a véleményük? Ebben az esetben úgy tűnik, nem tekintik partnernek a lakosságot. Sérült a helyi demokrácia, nincs közbizalom, ami odavezetett, hogy ma már egyre többen a polgármester és a képviselő-testület távozását sürgetik.
(Folytatjuk)
