Emil, Csanád napja van. | 2024.05.28

Utókövetéssel csökkenthető lenne a hasnyálmirigy-gyulladáson átesettek halálozása egy új kutatás szerint

2023-09-19 07:59:00

Utókövetéssel csökkenthető lenne az akut hasnyálmirigy-gyulladáson átesett páciensek halálozása - derül ki a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) munkatársainak részvételével végzett vizsgálatból, amelynek eredményeit a Gastroenterology című folyóiratban publikálták.

A felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatóságának közleménye szerint Magyarországon évente mintegy 5 ezer beteg kerül akut hasnyálmirigy-gyulladás miatt kórházba. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport által végzett kutatás - Hegyi Péter professzor vezetésével - 34 kórház és egyetem 67 kutatójának együttműködéseként jött létre; a programba 2500 beteget vontak be.

A Gastroenterology szeptemberi számában megjelent adatok szerint az akut hasnyálmirigy-gyulladásból a kórházban 2-5 százalékos halálozási aránnyal kezelhetők ki a betegek. De ezután az első három hónapban még 3, az első évben pedig 5,4 százalékos lesz a mortalitás, vagyis szinte ugyanannyian halnak meg a gyulladással összefüggő más betegségekben, mint a kórházi időszakban.

Hegyi Péter az utókövetés fontosságára hívta fel a figyelmet. Az újonnan publikált eredmények szerint az akut hasnyálmirigy-gyulladásból kórházban kikezelt betegeket egy hónappal a hazaengedés után felülvizsgálatra kellene visszahívni, és állapotukat követni kellene a hazaengedés után legalább három hónapig, magasabb kockázatok esetén pedig egy évig.

A kórházi időszak után ugyanis fennmarad a kockázata annak, hogy cukorbetegség, szepszis, szív- és érrendszeri problémák, tumoros elváltozások alakuljanak ki, amelyek megelőzhetők a beteg utókövetésével.

Az összegyűlt adatok feldolgozására a szakemberek informatikai kutatócsoportokkal is felvették a kapcsolatot, hogy a mesterséges intelligencia segítségével találjanak modelleket a további kockázatok detektálására. Már akkor szeretnék felismerni a beteg további rizikóit, amikor még bent fekszik a kórházban. Így amennyiben fennáll a cukorbetegség kockázata, a páciens máris ekkor kaphat dietetikai tanácsadást, életmódváltozási javaslatot vagy akár még gyógyszeres kezelést is.

Ha pedig a páciensnél szepszisre hajlamosító elváltozások jelentkezhetnek, akkor hosszabb ideig kaphat antibiotikumot és egészen addig kezelik, amíg meg nem győződnek arról, hogy teljesen kitakarították belőle a fertőzést.

Az azonban már a jelenlegi adatok alapján is kijelenthető, hogy azokat, akiknek szív-érrendszeri alapbetegségük volt az akut hasnyálmirigy-gyulladás során, nemcsak gasztroenterológusnak kell látnia, hanem a végén újra meg kell, hogy nézzék a kardiológusok.

Hegyi Péter több kutatótársával 2011-ben az SZTE-n hozta létre a Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoportot, 2016-ban a Pécsi Tudományegyetemen kapott dedikált betegágyakat és multidiszciplináris kutatócsoportot, 2021 óta pedig a Semmelweis Egyetemen megnyílt harmincágyas, hasnyálmirigyrákkal is foglalkozó részleg nyújt további lehetőségeket a kutatásra. A gasztroenterológus professzor jelenleg is kutatócsoportot vezet az SZTE Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központja keretében.