Angelika napja van. | 2021.01.27 | MNB középárfolyam:

Debreceni Egyetem: az A2-es tej az utóbbi évek legnagyobb tejipari innovációja

2021-01-13 18:33:11

A Debreceni Egyetem (DE) kutatói szerint az A2-es tej az utóbbi évek legnagyobb tejipari innovációja, mivel sajátos fehérjeszerkezete miatt kevésbé okoz emésztési panaszokat, mint a forgalomban lévő tejek. A DE kutatói olyan szarvasmarhafajták feltérképezésébe kezdtek, amelyek ilyen, úgynevezett szupertejet állítanak elő - közölte honlapján az intézmény.

    "Magyarországon elsősorban A1-es, valamint A1-A2-es béta-kazein fehérje genotípusú tejet fogyasztunk, mivel az Európában és hazánkban is első számú tejelő szarvasmarhának számító holstein-fríz fajtájú tehén ilyen tejet ad" - idézi a közlemény az egyetem Béri Bélát, az állattenyésztési tanszék tanárát.
    Elmondása szerint a tanszéken négy tejhasznosítású, valamint a kárpáti borzderes szarvasmarhafajta tenyésztését vizsgálják, ezek a fajták ugyanis feltételezhetően A2-es tejet termelnek.
    A jelenlegi laboratóriumi vizsgálatok középpontjában az angol jersey fajta áll, amely a holstein-frízhez képest ugyan kevesebb tejet ad, azonban zsír- és fehérje-összetétele sokkal jobb, és az első eredmények alapján A2-es tejet termel - ismertette a kutató.
    Hozzátette: az A2-es tej nem tartalmazza azt a fehérjetípust, ami emésztési problémákat okoz. Kutatásukban az állományból begyűjtött fülporcminták segítségével más genetikai jellemzők mellett meghatározzák, hogy az adott egyed az A1-es vagy az A2-es típushoz tartozik-e.
    Az esetleges problémákat okozó fehérje megjelenése egy genetikai módosulás, mutáció következménye, így a régebbi szarvasmarha fajtáknál nagy valószínűséggel nem jelenik meg. A holstein-fríz meghatározóan A1-es tejet állít elő, azonban vannak olyan egyedek, amelyek a "szupertej" elválasztására is képesek. A mesterséges termékenyítésben résztvevő, A2-es típust örökítő tenyészbikák szelektálásával és felhasználásával a holstein-fríz fajtánál is előnyösen változhat a tejfehérje-összetétel, és mivel egy apaállattól akár több százezer utód is származhat, a megfelelő bikák kiválasztásával gyors eredményt lehet elérni - magyarázta Béri Béla.
    Az egyetemi docens azt mondta, a mintákat jelenleg Kanadában elemzik, de a technikai feltételek helyben is adottak. A kutatók a közeljövőben szeretnék elérni, hogy a molekuláris genetikai vizsgálatokat a DE mezőgazdaság-, élelmiszertudományi és környezetgazdálkodási karának a laboratóriumában végezzék el, és a vizsgálatok tanúsítványként szolgálhatnak a szarvasmarha-tenyésztők számára az állományuk által termelt tej fehérje-összetételének igazolására.
    A magyar tejipar is figyelemmel követi a vizsgálatokat, és az A2-es tej forgalmazásáról is egyeztetnek a piaci szereplők - fűzte hozzá a szakember, megjegyezve: Magyarországon alacsony a tejfogyasztás, a kutatás célja, hogy fellendítsék ezt a piacot.