Kína a külkereskedelmének az ideinél lassabb növekedését várja 2015-ben
A kínai kormány az ideinél alacsonyabb növekedést vár jövőre a külkereskedelemben, mindenekelőtt a világgazdasági körülményeknek és a kínai gazdasági szerkezetátalakításnak betudhatóan.
Kao Hu-cseng kereskedelmi miniszter a kínai sajtóban úgy fogalmazott, a kabinet az idei 7,5 százalék után éves szinten 6 százalékos növekedést vél reálisnak 2015-ben.
A kisebb ütemű bővülésnek több oka van: Kínának egyrészt a bérek és nyersanyagok árának növekedése miatt versenyképességének gyengülésével kell szembenéznie. Ez sok külföldi céget arra ösztönözhet, hogy más, térségbeli országokat - így Vietnámot vagy Indiát - részesítse előnyben és azokat válassza gyártási vagy régiós központjául. Ez kihat a kínai termelőkre és a kínai exportra is, alacsonyabb termelési szintet eredményezhet az ipari ágazatban - fogalmazott Kao.
A hazai cégeknek éppen ezért másfajta versenyelőnyökre kell szert tenniük, például a márkák fejlesztésével, jobb szolgáltatások felkínálásával, kutatóközpontok nyitásával vagy külföldi felvásárlásokkal - sorolta Kao. A kereskedelmi minisztérium 2015-ben a külső kereslet stabilizálására és az ipari szerkezet kiigazítására fog törekedni, valamint a termelőipari cégek magasabb szintjein álló vállalatokat fogja segíteni - ígérte a miniszter.
A cipők és ruhák helyett Kínának át kell térnie nagysebességű vonatok és elektronikai cikkek exportjára - írta hétfői számában a témával kapcsolatosan cikket közlő China Daily napilap.
A kínai külkereskedelem lassulásának hátterében áll a továbbra is a 2008-as válság következményeit nyögő világgazdaság gyengesége is, amely mindenekelőtt az európai, japán, orosz vagy brazil piacokon jelentkezik, visszanyesve a kínai exportot. Az import ezzel szemben a belföldi kereslet vérszegénysége miatt betegeskedik - vélik a szakemberek.
A kereskedelmi minisztérium a hétvégén a honlapján azt közölte, az árukereskedelem 2014-ben mindössze 3,5 százalékkal, a szolgáltatások kereskedelme 10 százalékkal tudott nőni, vagyis átlaguk elmarad a korábbi célként kitűzött 10, majd az évközben lefelé módosított 7,5 százalékos értékektől.
